A tapasztalatok szerint az autóvásárlások hetven-nyolcvan százaléka hitel, lízing, így a tapasztalatok szerint egyes esetekben komoly meglepetés érheti az üzembentartót, amennyiben a biztosító például gazdaságilag, műszakilag totálkárosra veszi a kárrendezés során az autót.
A hitelszerződések biztosítéka tipikusan a gépjármű, azaz egyszerűen szólva, ez szolgál fedezetül a pénzintézet, illetve a bank számára a hitel vonatkozásában, akkor, ha nem, vagy késedelmesen fizetnék a törlesztő részleteket.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője, dr. Burján Zsuzsanna szerint éppen ezért nagy szerepet kapnak azok a kérdések, hogy a biztosítékul szolgáló ingóság megsemmisülése esetén mire számíthat a gépjármű üzembetartója.
A pénzintézetek, bankok a hitelszerződés megkötését, és fenntartását a hasonló esetekre számítva, már eleve casco-biztosítási szerződés megkötéséhez kötik - fejtette ki.
Mindezt annak érdekében teszik, hogy amennyiben a kár mással szemben nem téríthető meg (például egy idegenhibás közlekedési baleset során a károkozó felelősségbiztosítójával szemben), akkor legyen a kezükben jogi lehetőség.
Számítások eurotax-programmal
A biztosítók egy gépjárművet a baleset következtében előállott műszaki, gazdasági állapot alapján minősítenek totálkárossá, ezen kárrendezés esetén pedig a biztosítók meghatározzák a gépjármű káridőpontbeli értékét.
Ezt az összeget szakértői vizsgálattal határozzák meg, olyan objektív ismérveket figyelembe véve, mint például a gépjármű kora, futott kilométereinek száma (hogy csak a legfontosabbakat említsük), egy úgynevezett eurotax-program segítségével számítást végeznek.
A káridőpontbeli érték meghatározásával párhuzamosan kerül megállapításra a roncsérték is. A biztosítók általában a roncsot az "autópiacon meglicitáltatják" és az itt megjelenő aktuális értéken állapítják meg a roncsérték összegét.
A gépjármű káridőpontbeli értékének, valamint a roncsértékének különbözete adja a maradványértéket, azt az összeget, amelyet a biztosító vagy a biztosítási szerződés alapján, vagy - felelősségbiztosítóként - a károsult részére kárként kifizet.
Szerződési feltétel totálkárra
Abban az esetben, ha a totálkár összeg kifizetése a casco-biztosítás terhére kerül megtérítésre, akkor a casco-biztosítás sajátosságaként a biztosító a maradványértékből levonja a biztosítottat terhelő önrészt, mely vagy egy, a biztosítási szerződésben meghatározott összeg, vagy egy százalékos érték.
A totálkáros kárrendezés egy járulékos vonala, az esetlegesen hitelre, vagy lízingre vásárolt gépjárműveknél jön szóba. Ugyanis a legtöbb pénzintézet a hitel-, illetve lízingszerződés általános szerződési feltételeiben kiköti magának bizonyos jogosultságot - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Ez pedig arról szól, hogy ha a gépjármű, például egy tűzkár következtében megsemmisül, vagy egy közlekedési balesetben akár gazdasági, akár műszaki szempontból totálkárossá válik, akkor a pénzintézet a hitel- vagy lízingszerződést egyoldalúan, azonnali hatállyal felmondhatja.
Ebben az esetben a pénzintézetek általában a hátralékként szereplő hitelösszeget, egy összegben követelhetik az adóstól. Dr. Burján Zsuzsanna szerint fontos, hogy a pénzintézet számára bejelentsék a gépjárművel történt balesetet (ezt sok esetben külön elő is írják az általános szerződési feltételek).
Részletfizetés csak rendkívüli körülmények esetén
A pénzintézet általában csak rendkívüli körülmények esetén, és külön kérelemre tekint el - saját jogkörében mérlegelve az esetet - az egy összegű követeléstől, és engedélyezi a részletfizetést. Általában ez utóbbi lehetőség akkor áll fenn, amikor a törlesztő részletből már kevés, pár hónap van csak hátra.
A hitel-, illetve lízingszerződés vonatkozásában nagyon lényeges, hogy bármilyen fordulatot vesz a biztosítós kárrendezés, azt adósként jelezni kell a pénzintézet számára annak érdekében, hogy a kifizetések, valamint a kárrendezés pontosan leegyeztetésre kerüljön a pénzintézettel.