A parlagfű kérdés egyébként alkotmányos aggályokat is felvet, az allergiás betegeknek ugyanis sérül az Alkotmány 18.§-ában és 70/D.§- ában biztosított egészséges környezethez való alapvető joga. A parlagfű elleni védekezés fő szabályai a 2008. évi XLVI. törvényben kerültek lefektetésre.
A törvény általános kötelezettségként írja elő, hogy a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
Ha pedig ezt elmulasztja egyrészt közérdekű védekezést (magyarul kényszer-kaszálást) lehet elrendelni, másrészt a földhasználó növényvédelmi bírsággal sújtható. A növényvédelmi bírság minimum tizenötezer, míg maximális összege tizenötmillió forint.
Az eljárás legtöbbször hatósági ellenőrzés során indul, amelyet attól függően, hogy külterületen vagy belterületen kerül rá sor, két külön hatóság végez és némileg eltérőek a szabályok is.
A D.A.S. JogSzerviz szakértői szerint egyre többen vannak olyanok is, akik egy borsos csekket kapnak a hatóságtól, mivel kényszerkaszálást kellett végezni a tulajdonokban lévő földterületeken, ezért nem árt tudni, mire számíthatnak jogi szempontból, ha kiderül, hogy náluk is megtelepedett a növény.
Parlagfű külterületen
Az ellenőrzést az ingatlanügyi hatóság végzi, aki értesíti a növényvédelmi hatóságot, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot (NTI).
Az NTI rendelheti el a kényszerkaszálást, és szabhatja ki a növényvédelmi bírságot is, és jogosult érvényesíteni az eljárással kapcsolatos költségeket is. Fontos, hogy külterületi ingatlannál a földhasználót nem kell értesíteni sem a helyszíni szemléről, és nem kell külön felszólítani parlagfű mentesítésére.
Ennek az indoka, hogy a törvény szerint a tulajdonos folyamatosan köteles gondoskodni ingatlana parlagfű mentesítéséről.
Parlagfű belterületen
Az ellenőrzést a jegyző végzi, ő jogosult a kényszerkaszálást is elrendelni, valamint a költségeket behajtani a földhasználótól. A növényvédelmi bírságot pedig szintén az NTI szabja ki.
Az ellenőrzésről sem kell értesíteni a földhasználót, de lezárt területre csak ügyészi engedéllyel lehet behatolni. Nem árt tudni, hogy lakossági bejelentésre is indulhat az eljárás, míg ennek hiányában a hatósági ellenőrzés lényegében tervszerűen zajlik.
A törvényi felhatalmazás alapján a parlagfű mentesítés végrehajtásának és az állami, illetve a közérdekű védekezéssel kapcsolatos költségek és ennek igénylése részletszabályait a 221/2008. kormányrendelet állapítja meg.
Nem szükséges egészségkárosodás bekövetkezése
A jogszabályi rendelkezés alapján a jegyző június 30-át követően a parlagfű virágzásától függetlenül köteles hatósági eljárást kezdeni azon földhasználókkal szemben, akik elmulasztották a parlagfű ellen védekezési kötelezettségüket teljesíteni.
A hatósági intézkedéshez nem szükséges a sérelem - egészségkárosodás - bekövetkezése, a parlagfű virágzása, elégséges a védekezési kötelezettség elmulasztásának június 30-a után történő megállapítása.
Az ingatlan ellenőrzése kapcsán a jegyző és a hivatal dolgozói jogosultak az ingatlanra engedély nélkül belépni, és megállapítani a parlagfű szennyezettség mértékét. A hatósági eljárás során a helyszíni ellenőrzés alkalmával jegyzőkönyv készül.
Amennyiben indokolt, úgy hatósági határozattal közérdekű védekezés kerül elrendelésre, mely azt jelenti, hogy az önkormányzat által megbízott vállalkozóval a jegyző a terület parlagfű-mentesítését elvégezteti.