A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt az Országgyűlés közel három éve fogadta el először, Sólyom László, akkori köztársaság elnök azonban akkor nem írta alá a jogszabályt, és előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.
Sólyom László akkori döntését egyebek mellett azzal indokolta, hogy a törvény túl szélesen értelmezve használja az erőszak és a hozzátartozó fogalmát, valamint abban aránytalanul korlátozzák a tartózkodási hely szabad megválasztását.
Az Alkotmánybíróság határozata is úgy látta, hogy a távoltartás alapjogokat, így a bántalmazó személyi szabadságát, a mozgás- és a tartózkodási hely megválasztásának szabadságát korlátozza, ezért a jogintézményének bevezetéséhez fontos garanciális szabályokra van szükség.
A távoltartási törvényben ezért pontosították a hozzátartozók közötti erőszak fogalmát, illetve azt, hogy konkrétan kit lehet a jogszabály szerint hozzátartozónak nevezni. A volt élettársat, illetve a volt jegyet kivették ebből a körből, a volt bejegyzett élettárs viszont maradt.
Szigorították emellett az úgynevezett ideiglenes megelőző távoltartás határidejét is: ennek elrendeléséről a rendőrségnek a főszabály szerint már azonnal, a helyszínen döntenie kell indokolt esetben, nem várhatnak a bejelentéstől számított tizenkét óráig.
A távoltartás három formája
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a hatályos jogszabályok alapján a távoltartásnak három formája van, ilyen az Ideiglenes megelőző távoltartás, a megelőző távoltartás, illetve a távoltartás. Az első kettőt csak a hozzátartozók közötti erőszak esetén lehet alkalmazni.
Hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneság-béli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs.
Hozzátartozó az egyeneság-béli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs és a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, továbbá a volt házastárs, a volt bejegyzett élettárs, a gondnok, a gondnokolt, a gyám és a gyámolt.
Dr. Tóth Hajnalka kiemelte: amennyiben kórház, háziorvos, családsegítő szolgálat, gyámhatóság, rendőrség, ügyészség, bíróság hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik, kötelesek ezt jelezni az illetékes szerveknek.
Ideiglenes megelőző távoltartás
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség rendelheti el helyszíni eljárása során, vagy amennyiben családon belüli erőszakra vonatkozó tényt hoznak a tudomására.
Legfeljebb hetvenkét óráig tarthat, és ideje alatt a bántalmazónak el kell hagynia a közös ingatlant, nem tarthatja a kapcsolatot a bántalmazottal sem szóban, sem a bántalmazott munkahelye, iskolája helyszínén nem jelenhet meg.
A bántalmazó az ideiglenes megelőző távoltartás ideje alatt is köteles eleget tenni tartási és a közös ingatlan fenntartásárára vonatkozó fizetési kötelezettségének.
Megelőző távoltartás és távoltartás
Ezt a távoltartási formát a bíróság rendelheti el, nem peres eljárásban, időtartama legfeljebb harminc nap lehet, és a rendőrség kérheti, illetőleg a bántalmazott, valamint a bántalmazott hozzátartozója.
Aki az ideiglenes vagy megelőző távoltartási végzés szabályait megszegi, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Ami a távoltartást illeti, dr. Tóth Hajnalka rámutatott, hogy a bíróság rendelheti el peres eljárásban a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, ügyész kérelmére.
A távoltartás hatálya alatt álló személy köteles a bírósági határozatban szereplő ingatlant elhagyni, onnan meghatározott ideig távol maradni, köteles meghatározott személytől, valamint annak lakó- és munkahelyétől, iskolájától, stb. magát távol tartani, és tartózkodni attól, hogy a meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.
Időtartama minimum tíz, maximum hatvan nap, megszegése esetén a távoltartás hatálya alatt álló személy előzetes letartóztatása elrendelhető, vagy vele szemben rendbírságot lehet kiszabni - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Minden ötödik nő
Magyarországon, a családon belüli erőszaknak túlnyomó többségben nők és gyerekek esnek áldozatául. A nemzetközi és hazai kutatások, az ENSZ, a WHO statisztikák szerint minden ötödik nő megél partnerkapcsolatában egy fizikai bántalmazást.
A hazai törvény szerint a távoltartás akkor rendelhető el, ha megalapozottan feltehető, hogy az elkövető lakókörnyezetben hagyása esetén a sértett tanú befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást.
Akkor is elrendelhető, ha az elkövetőről alaposan feltételezhető, hogy a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el.