A népszavazás kezdeményezője azt szerette volna elérni, hogy a következő kérdést bocsássák népszavazásra: egyetért-e Ön azzal, hogy az ingatlan adásvételi szerződések ügyvéd, közjegyző vagy jogtanácsos közreműködése nélkül is alkalmasak legyenek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre?
Ám a kérdéssel kapcsolatban az Országos Választási Bizottság úgy foglalt állást, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés célja sérti az Alkotmányban foglalt jogállamiság és jogbiztonság alapelvét.
Ez a sérelem pedig abban nyilvánul meg, hogy azt ügyvédek, közjegyzők illetve jogtanácsosok egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek figyelmen kívül hagyásával kívánná a fent megnevezetteket az adásvételi eljárás folyamatából kizárni.
Ezáltal egy eredményes népszavazást követően megalkotandó jogszabály ellentétes lenne a jelenlegi szabályokkal, mely így konkrét alapjog sérelmet is okozna - mondta az Országos Választási Bizottság, amely ennek alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
A kifogástevő ezt nem fogadta el, álláspontja szerint a kérdés nem jár alkotmánymódosítással, nem sérti a jogbiztonság és jogállamiság elvét. Megítélése szerint a kérdés megfelel a népszavazási kezdeményezés követelményeinek.
Nem módosítható
Az Alkotmánybíróság leszögezte: az alaptörvény - választópolgári kezdeményezésre - népszavazással nem módosítható, ez az Országgyűlés hatásköre volt és maradt.
A kifejtettek alapján a népszavazás eredménye az Országgyűlést csak, mint törvényhozó hatalmat kötelezheti a népszavazás eredményének megfelelő - értelemszerűen azonban az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban álló - jogalkotásra.
A népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem kényszerítheti a jogalkotót az Alkotmány módosítására, vagyis, a kérdésben akkor nem lehet népszavazást tartani, ha az eredményes népszavazás eredményeképp az Országgyűlésnek alkotmányozási kötelezettsége keletkezne.
Az ingatlan-nyilvántartási törvény
Az ingatlan adásvételi szerződésekkel kapcsolatos ügyvédi, közjegyzői közreműködés alapját az ingatlan nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (3) bekezdése határozza meg.
A rendelkezés szerint az - értelemszerűen ingatlanra vonatkozó - tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.
Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet - húzta alá az alkotmánybírósági döntés.
Nem csökkenhet az alkotmányos védelmi szint
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogalkotó a jogbiztonság, illetve a tulajdonvédelem alkotmányos elveinek érvényesülése érdekében az ügyvéd vagy közjegyző közreműködésén kívül más módszert, vagy jogtechnikai megoldást is alkalmazhat.
Bármilyen legyen is a választott új megoldás, az anyagi jogi és eljárásjogi garanciák a jogbiztonság és a tulajdonvédelem alkotmányos védelmi szintjét nem csökkentheti. A kérdés alapján tartott eredményes népszavazás következtében a jogalkotónak egy jogi és ténybeli bizonytalanságot ellensúlyozó jogszabályi konstrukciót kellene megszüntetnie.
Ez az intézkedés csökkentené az alkotmányos védelmi szintet, és végső soron az Alkotmány burkolt módosítását eredményezné, ezért a grémium az OVB határozatát helyben hagyta.
A választóknak nem volna egyértelmű
Kimondta azt is, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdésről a választópolgároknak úgy kellene döntésüket meghozniuk, hogy nem volna egyértelmű számukra, a népszavazás sikere milyen változásokkal jár az ingatlan-nyilvántartás garanciáit illetően.
Azon körülmény folytán, hogy a kérdés alapján a választópolgárok nem tudják egyértelműen megállapítani, milyen jogalkotást támogatnak szavazataikkal, a kérdés nem felel meg a népszavazási törvényben szabályozott egyértelműség követelményének.