Bár a közhiedelem szerint az adós elköltözése meggátolja a kilakoltatást, a valóságban ez nincs így, ez a "módszer" nem gátolja meg a végrehajtási eljárás befejezését. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint távolléttel nem akadályozható a lakás kiürítése, ezt a kiskaput a jogszabályalkotó nem hagyta meg.
Ha ugyanis az adós nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó először összeírja, majd az ingóságokat másik helyiségben helyezi el - mutatott rá dr. Fésü Gizella. Szintén nem akadályozza a végrehajtást, ha az adós ugyan kiköltözik a lakásból, de a családtagok a lakásban maradnak, sőt az adóssal szemben még bírság is alkalmazható.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara ügyvezető alelnöke szerint az adós együttműködési hajlandósága esetén többféle megoldás létezik a legrosszabb, vagyis a kilakoltatás elkerülésére. Ilyen lehet például a részletfizetés, az ingatlan szabadpiaci, vagy hagyományos értékesítése. Ilyen megoldás lehet az önkormányzati adósságkezelési segítség igénybevétele.
Császti Ferenc hangsúlyozta: lényegében minden végrehajtási eljárásra igaz, hogy jelentős részükben csak az adós együttműködési készsége, megoldásra való törekvése esetén elkerülhetőek lennének. Érvényes mindez a kilakoltatásokra is.
Tapasztalható az adósok felelőtlensége
Gyakran megesik, hogy például több mobiltelefon számláját sem fizeti ki a végrehajtás alá vont személy, a követelések rendezése helyett újabb és újabb előfizetésekre szerződik, ezzel halmozva a vele szemben fennálló követeléseket. Így akár több telefonszámla elmaradása miatt keletkezik vele szemben jelentős értékű követelés. Ugyanez a helyzet a parkolási díjat nem fizetőkkel, akik gyakran több tíz, de akár száz elmaradt díjfizetést is felhalmozhatnak.
A nagyobb összegű tartozások - devizahitel, lakbér-, vagy közös költség hátralék, több éves közüzemi tartozás - esetén is gyakran tapasztalható, hogy felelőtlenségből nem fizetnek az adósok. Ezzel lényegében magukat, sőt sok esetben egy teljes közösséget, jellemzően egy társasházat hoznak nehéz helyzetbe.
Halasztásra még árverés után is van lehetőség
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a jogszabály alapvető rendelkezése, hogy egy bírósági végrehajtási eljárás során a pénztartozás behajtása érdekében elárverezett ingatlanból az adósnak harminc napon belül ki kell költöznie. Ám a kilakoltatás elhalasztására is számos törvényes mód kínálkozik. Ilyen például az évenként alkalmazott téli kilakoltatási moratórium.
A végrehajtó a lakóingatlan kiürítését a december elsejétől március elsejéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Halasztásnak azonban nincs helye az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki - figyelmeztetett dr. Fésü Gizella.
Kilencven nappal meghosszabbítható
A végrehajtást elrendelő okiratot kézhezvétele után, az adós tizenöt napon belül kérheti a kiürítésre megállapított határidő kilencven nappal történő meghosszabbítását. Feltétele, hogy jogi személy végrehajtást kérőről legyen szó (például: bank), és a kérelmet a lakóingatlanának elhagyására köteles természetes személy terjesztheti elő. Nem élhet azonban ezzel a lehetőséggel, akivel szemben már korábban a végrehajtási eljárásban rendbírságot szabtak ki (például: valamely nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt).
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint még további halasztásra is lehetőséget ad a jog, itt van mindjárt az árverési vételár kifizetésére adott halasztás. A teljes vételár megfizetéséig a lakásban maradhat az adós. Az árverés elleni jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az eljárás végén meghozott döntés jogerőre emelkedését követő tizenöt napig nem kell kiköltözni lakásból.