Az uniós irányelveket a hazai jogba is átültető 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet szerint a szabályokat minden olyan munkavállalóra alkalmazni kell, aki legalább napi négy órában a számítógép előtt végez munkát. A rendelet egyes részeinek betartása azonban gyakorlatilag lehetetlen, és érzékeny gazdasági veszteséget jelentene az adott cégnek.
Így például, azon előírások, hogy a munkáltató a munkafolyamatokat úgy köteles megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.
A jogszabály más részei azonban tényleges segítséget jelenthetnek, ilyen például azon előírás, amely szerint a képernyőhöz minden esetben, külön monitorpolcot, vagy állítható asztalt kell biztosítani, illetve lehetővé kell tenni a használó igényeknek megfelelő képernyő-elfordítást.
A kényelmetlenséget, látási nehézséget okozó tükröződést és fényvisszaverődést is meg kell akadályozni, a képernyőn megjelenő jeleknek megfelelő méretűeknek, jól elkülöníthetőeknek és világos formájúaknak kell lenniük.
Továbbá: a képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.
Kötelező orvosi vizsgálat
A rendelet egyik nagy erénye a kötelező orvosi vizsgálat. Megkeresésünkre a D.A.S. JogSzerviz szakértője, dr. Fésü Gizella közölte: a munkáltató kötelessége a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt.
Ezt követően kétévenként, illetve, amennyiben olyan látási panasz jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe, szintén kötelező az orvosi vizsgálat kezdeményezése. A munkavállaló köteles a vizsgálaton részt venni.
Ha az orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást elősegítő szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót beutalja szemészeti szakvizsgálatra.
Kötelező a szemüveg biztosítása
Amennyiben a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg, vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató köteles a munkavállalót a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel ellátni. Fontos szabály, hogy a vizsgálattal és a szemüveggel történő ellátással kapcsolatos költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők.
A jogszabály meghatározza azt is, hogy mit értünk szemüveg alatt: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret. Ugyanakkor nem tartozik ide a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget.
A szemüvegek piacán köztudomásúlag széles a választék, az árakat illetően a plafon a csillagos ég. A jogszabály ugyan nem szab határt ezen a téren, mégis meghatározhatja a munkáltató - például a kollektív szerződésben, utasítás formájában - hogy milyen összeghatárig téríti meg a keret, a lencse árát - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Abban az esetben, ha a munkavállaló már használ szemüveget, és az a képernyő előtti munkavégzéshez is megfelelő, akkor nem kérhet a munkáltatói költségtérítést, vagy hozzájárulást a szemüveg biztosításához, a jogszabály szerinti képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg fogalmába ugyanis nem tartozik a munkavállaló által egyébként is használt szemüveg.
Minimális költség és a hatóság
A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveget a munkáltatónak minimálisan szükséges mértékben kell biztosítania. Ha a munkáltató csak a legolcsóbb keretet hajlandó megtéríteni, a munkavállaló ezt kénytelen elfogadni.
A rendelet megsértői ellen munkavédelmi hatósághoz lehet fordulni, adott esetben munkavédelmi bírságot szabhat ki - ez akár hétszámjegyű összeg is lehet.