A bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tilalmának általános célja a pénzpiacok zavartalan működésének és átláthatóságának biztosítása, és annak kizárása, hogy bizonyos személyek tisztességtelenül jussanak gazdasági előnyökhöz.
Dr. Csendes Ágnes rámutatott: jelenleg Magyarországon a bennfentes kereskedelmet kettős értelemben is tiltja a jogalkotó. Egyrészt polgári jogi, gazdasági jogi oldalról a tőkepiaci törvény, hitelintézeti törvény, másrészt, büntetőjogi oldalról a Büntető törvénykönyv is. A mostani magyar szabályozás az Európai Unió 2003-ból származó irányelvére épül.
A bennfentes kereskedelem általában tilos, bár van néhány jogszabályilag engedett kivétel. A bennfentes kereskedelem megvalósulásához az alábbiak szükségesek: bennfentes személy, továbbá bennfentes információ és harmadikként olyan cselekmény, amely megvalósítja a bennfentes kereskedelmet.
Bennfentes személyek
A tőkepiaci törvény szerint bennfentes személynek minősülnek, a teljesség igénye nélkül, például a tőkepiaci szereplők vezetői, felügyelőbizottsági tagjai; bizonyos részesedés felett ezen szervezetek anya- és leányvállalatának vezetői, fb-tagjai. Bennfentesek az értékpapír forgalomba hozatala és nyilvános ajánlat szervezés során közreműködő érdemi ügyintézők és alkalmazottak, akik bennfentes információhoz jutottak, a forgalomba hozatalt követő egy évig.
Bennfentes továbbá a tőkepiaci kibocsátó számlavezető bankja, e bank vezetői, fb-tagjai, érdemi ügyintézői; továbbá aki bűncselekménnyel jutott bennfentes információhoz és az előzőekben felsorolt személyekkel közös háztartásban élő bármely személy és a közeli hozzátartozók (akiknél törvényileg vélelmezik, hogy átadásra került részükre bennfentes információ).
Bennfentes információ
A törvény szerint bennfentes információ például a pénzügyi ügylettel kapcsolatos olyan lényeges információ, amely még nem került nyilvánosságra, továbbá közvetlenül, vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozik, valamint nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.
Az árfolyam befolyásolására alkalmas információ pedig minden olyan információ, amely a befektető által nagy valószínűséggel felhasználásra kerülne befektetési döntése meghozatalakor - hangsúlyozta a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.
A bennfentes kereskedelmet megvalósítja a bennfentes személy által bennfentes információ felhasználásával közvetlen, vagy közvetett módon ügylet kötése, illetőleg ügylet kötésére adott megbízás.
Kivételek a tilalom alól
A törvény nem minősíti bennfentes kereskedelemnek és ez által nem tilos például azon ügylet, amelyet a bennfentes információ birtokba jutásának időpontját megelőzően kötött megállapodás alapján teljesítenek.
Nem tilos a bennfentes információ átadása akkor sem, ha az információt a bennfentes személy beosztásából kifolyólag, munkavégzése, vagy szokásos feladatainak elvégzése során szolgáltatott.
Korlátozások bennfentesnek minősülő személyek vonatkozásában
A bennfentes kereskedelem lehetőségét eleve korlátozzák bizonyos körben az értékpapír-kibocsátók vezetői vonatkozásában, azzal, hogy a kibocsátó mérleg fordulónapjától az éves jelentés közzétételéig terjedő időszakban, vagy ha a kibocsátó féléves jelentést készít, a féléves jelentés közzétételét megelőző 15 napon belül - hangsúlyozta dr. Csendes Ágnes.
Továbbá: ha a kibocsátó negyedéves jelentést vagy időközi vezetőségi beszámolót készít, annak közzétételét megelőző szintén 15 napon belül nem köthet ügyletet az általa forgalomba hozott értékpapírra. Hasonló korlátozások vannak az éves beszámoló, valamint a negyedéves -, féléves jelentés készítőire is.
Jelentési kötelezettségek
Az értékpapír-kibocsátó vezetője, fb-tagja köteles haladéktalanul bejelenteni a PSZÁF-nek, ha ő vagy vele egy háztartásban élő személy, vagy közeli hozzátartozója, vagy az ő befolyásával működő társaság személyesen, vagy megbízott útján kötött ügyletet olyan részvényre, amellyel kapcsolatban a bejelentésre kötelezett személy bennfentesnek minősül, illetve olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az említett részvény értékétől vagy árfolyamától függ.
A Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette: a bennfentes személy a PSZÁF-nek tett bejelentésben foglalt információkat a bejelentés megtételét követően köteles haladéktalanul közzé is tenni, kivéve, ha az adott naptári évben az ügyletkötések összértéke nem haladja meg az egymillió forintot. Az ügyletkötések összértékének számításánál össze kell adni a bennfentes személy, a vele közös háztartásban élő személy, a közeli hozzátartozója, a minősített befolyásával működő társaság által kötött ügyleteket is.
A bennfentes kereskedelmi ügyletek akadályozása érdekében a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet végző személyeknek törvény írja elő, hogy a bennfentesnek tűnő ügyleteket kötelesek a felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésre kötelezett a felügyeleten kívül más személyt, így az ügylet feleit sem tájékoztathatja a gyanújáról, kivéve a büntetőeljárás során eljáró hatóságot és bíróságot.
A felügyelet is köteles titkosan kezelni a bejelentő személyét, e rendelkezéseknek az a célja, hogy a bejelentőt ne érje munkahelyi retorzió, hiszen előfordulhat, hogy saját kollégáját, akár felettesét kell megjelölnie bennfentes kereskedelemben érintett személynek.
Bennfentes kereskedelem polgári jogi következményei
A tőkepiaci szereplők felügyeleti szerve, a PSZÁF szabálytalanság esetén az érintett szervezetre pénzbírságot szabhat ki, de akár a tevékenységét is felfüggesztheti, feltételekhez kötheti, sőt súlyos esetben a tevékenységi engedélyét is visszavonhatja.
Emellett a bennfentes kereskedelem alapján létrejött szerződés, mint jogszabálysértő, a Ptk. alapján érvénytelen (semmis), ennek realizálásához persze pert kell indítani bíróság előtt, és ha a semmisséget megállapítja a bíróság, akkor vissza kell állítani a szerződéskötés előtti állapotot.
Bennfentes kereskedelem büntetőjogi következményei
Jelenleg három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a Btk. 299§/A bekezdés szerint, aki bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozóan ügyletet köt, vagy mást bíz meg az ügyletkötésre, vagy előnyszerzés végett átad illetéktelen személynek bennfentes információt. A bűncselekmény elkövetéséhez és befejezetté válásához nem szükséges a gazdasági előnyt ténylegesen megszerezni, realizálni.
Dr. Csendes Ágnes emlékeztetett arra, hogy Magyarországon évente maximum egy-két bennfentes kereskedelmi ügyben indul büntetőeljárás, tehát számuk elenyésző. Ettől függetlenül nyilvánvalóan szükséges a büntetőjogi szankcionálás, mivel a felügyeleti pénzbírság nem feltétetlen elegendő visszatartó erő. Az USA-ban, ahol értelemszerűen a piac nagyságából kifolyóan is lényegesen gyakoribbak az ilyen eljárások, ott az elkövetőkre nem ritkán szabnak ki letöltendő börtönbüntetést.
De a közelmúltban "keveredett" például hasonló ügybe a Svájci Nemzeti Bank leköszönő elnökének felesége. A "bennfentes információ" fogalmát egyébként a gazdasági jogszabályok szolgáltatják a magyar büntetőjogi tényálláshoz is, azaz, a tőkepiaci törvény meghatározása irányadó.