Malév és az Európai Bizottság: milyen jogi lehetőségeink vannak a döntést követően?

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője szerint már most érdemes számba venni, hogy Magyarországnak milyen lehetőségei vannak annak a bizottsági döntésnek a végrehajtása során, amelyben az Európai Bizottság 2012. január 9-én felszólította Magyarországot a nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és visszaállamosítással összefüggésben nyújtott állami támogatások visszafizettetésére.

Az Európai Bizottság írásbeli határozata még nem érhető el, azonban már most is érdemes számba venni, Magyarországnak milyen lehetőségei vannak a bizottsági döntés végrehajtása során. Annyi bizonyos, kevés az idő a jogszerű megoldásokra - mondta el az [origo]-nak a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Kiss Dávid utalt rá: a Bizottság már a határozat kihirdetésekor közölte, korábbi gyakorlatának megfelelően Magyarországnak is mindössze négy hónapot ad a határozatban foglaltak végrehajtására.

Ám a határozat végrehajtásával kapcsolatos szándékait még ennél is rövidebb időn belül fel kell tárnia Magyarországnak, mivel a Bizottság általában mindössze két hónapos határidőt tűz arra, hogy az adott tagállam számot adjon arról, milyen konkrét visszafizettetési intézkedéseket tervez.

A tervezett intézkedésekről még folyhatnak további egyeztetések a Bizottság és Magyarország között, azonban a Bizottság következetes abban, hogy az ilyen egyeztetések nem mentik fel a tagállamot a visszafizettetési kötelezettsége alól.

A visszafizettetést tehát a közösségi jog értelmében hatékonyan és késedelem nélkül végre kell hajtani, a tiltott támogatás juttatásával előállt versenytorzító helyzetet meg kell szüntetni.

A végrehajtás Magyarországon múlik

A közösségi jognak és a korábbi gyakorlatnak megfelelően a Bizottság nem írja elő Magyarország számára, milyen eljárást alkalmazzon a határozat végrehajtása érdekében. Magyarország akár bírósági, akár közigazgatási eljárás keretében is eleget tehet végrehajtási kötelezettségének, azonban előírás, hogy a nemzeti eljárás nem gátolhatja a hatékony piaci verseny visszaállítását, a Bizottság határozatának hatékony és határidőn belüli végrehajtását.

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője szerint meg kell jegyezni, a Malév Zrt. sajátos helyzetéből eredően Magyarország igen gyorsan és egyszerűen eleget tehetne a határozatban foglaltaknak.

Ennek oka, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik a Malév Zrt.-ben, így akár a társaság közgyűlésén is határozat születhetne a tiltott állami támogatás visszafizetéséről.

Kevés a kiskapu

A tiltott állami támogatásokkal kapcsolatban kialakított közösségi jog és gyakorlat nem enged nagy mozgásteret a visszafizettetés kijátszására. Így például nem érdemes a Malév értékes vagyonelemeinek egy másik, új társaságba történő kimentésével próbálkozni, mivel ha a Malév vagyonelemeit piaci érték alatt ruháznák át egy harmadik személyre, akkor a Bizottság a határozatát kiterjesztené erre a harmadik személyre is.

Természetesen a közösségi jog lehetővé tesz jogorvoslatot a visszafizettetési határozattal szemben, azonban ennek során is érvényesülnie kell annak az alapvető célnak, hogy a kedvezményezett társaság a továbbiakban már ne élvezhesse a jogellenes támogatásból származó előnyöket.

Ennek szellemében a határozat megsemmisítése iránt indított keresetnek a határozat végrehajtására nincsen halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztését ugyan kérelmezheti a támogatás kedvezményezettje, azonban kérelmét konkrét, megalapozott ténybeli és jogi alapokra kell helyeznie - mutatott rá a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

A végrehajtás felfüggesztése esetén is cél, hogy a kedvezményezett társaság a továbbiakban ne élvezhesse a jogellenes és belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásból származó előnyöket. Ezért a közösségi bíróságok még hosszadalmas bírósági eljárások esetén is elvárják, hogy a bírósági eljárás megindításakor a társaság közvetlenül, a saját bőrén érezze a Bizottság döntésének hatását, így például a bíróság előírhatja, hogy az eljárás idejére a visszafizetendő összeget zárolt számlán helyezze el a kedvezményezett társaság.

A Malév felszámolása, mint lehetséges megoldás

Az Európai Bíróság korábban hozott döntéseiben egyértelművé tette, a visszafizettetési kötelezettséget nem szüntetik meg azok a körülmények, hogy a támogatás kedvezményezettje pénzügyi nehézségekkel küzd, illetve csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt áll.

A csődeljárások kapcsán az Európai Bíróság korábban kifejtette, az ilyen eljárások nem biztosítják a jogellenes támogatás piactorzító hatásainak kiküszöbölését, mivel a csődeljárások jellemzően lehetővé teszik a kedvezményezett vállalkozás számára a teljes támogatás visszafizetése nélkül záruló reorganizációt.

Ezért tehát a Malév egy csődeljárás révén nem szabadulhatna meg a súlyos visszafizetési kötelezettségétől - hangsúlyozta dr. Kiss Dávid. A felszámolási eljárást azonban az Európai Bizottság elfogadható megoldásnak tekinti.

Ennek oka, hogy a visszafizettetés végső célja az, hogy véget vessen a piaci verseny torzulásának, ezért a közösségi bírósági gyakorlat a jogellenes támogatás kedvezményezettjének felszámolását elfogadható megoldásnak tartja és a határozatot végrehajtottnak tekinti, amennyiben a vállalkozás a tevékenységét megszünteti, felszámolási eljárás alá kerül és eszközeit piaci körülmények között értékesítik.

Ebből következően a Malév visszafizetési ügyét Magyarország úgy is megoldhatná, ha a Malévot magára hagyná és így a társaság felszámolás alá kerülne, tevékenységét azonnal beszüntetné és az eljárás eredményeként a társaság megszűnne.

Ha nem teszünk eleget a bizottsági határozatnak

Amennyiben Magyarország nem tesz eleget a bizottsági határozatban foglaltaknak és a Malév nem is kerül felszámolás alá, abban az esetben a Bizottság jogsértési eljárást kezdeményezhet Magyarországgal szemben. A jogsértési eljárás során a Bizottság elrettentő hatású és összegű bírság kiszabását kérheti az Európai Bíróságtól, amely bírság természetesen már nem a Malévot, hanem a határozat végrehajtását elmulasztót, azaz Magyarországot terhelné.

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője szerint érdemes azonban meggondolni, hogy el kell-e idáig menni, mivel a Bizottság korábban már egyértelművé tette, ilyen esetekben nem haboz kihasználni a bírságolás lehetőségét.