A megváltozott munkaképességűek március 31-ig kérhetik átminősítésüket

Rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátás jár az idén januártól megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, továbbá a rehabilitációs járadék, a rendszeres szociális, illetve, az úgynevezett átmeneti járadék helyett. Az érintettek szempontjából azonban nagyon fontos különbséget kell tenni a tekintetben, hogy járt-e már tavaly a támogatás, vagy csupán az idén szereztek rá jogosultságot - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A korábbi járadékokat kapó személyek átsorolását a jogszabályok határozzák meg, a tavalyi év utolsó napjával a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadékot kapottakat átsorolják rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásba.

Ennek azonban feltételei vannak - húzta alá dr. Vizi András. Rokkantsági ellátásra az jogosult, aki korábban az úgynevezett I-II. csoportos, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, továbbá az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült.

Az is jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy öt éven belül betölti és rendszeres szociális járadékban részesült, végül, ez pedig a jogosultak utolsó köre, átmeneti járadékban részesültek - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Kizáró oknak minősül, ha valaki keresőtevékenységet folytat, és a jövedelmének három, egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér százötven százalékát, ugyanakkor könnyebbség, hogy csupán a 2012. július elsejétől szerzett jövedelmeket kell majd számolni, az addig kapottakat nem.

Március végéig átminősítést kell kérni

Aki korábban rokkantsági ellátásban részesült, rehabilitációs eljárást kap, ám kérnie kell az illetékes hatóságtól idén március 31-ig, hogy az orvosi vizsgálatot, a komplex átminősítést végezzék el rajta. Amennyiben eddig az időpontig nem kéri ennek a minősítésnek az elvégzését, május elsejétől a törvény szerint meg kell szüntetni rehabilitációs eljárást.

Ezek a tehát azokra vonatkoztak, akik már tavaly is kaptak valamilyen munkaképesség csökkenés miatt járó támogatást, ám ettől eltérő szabályok vonatkoznak azokra, akik 2012. január elseje után folyamodnak támogatásért - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ezeknél a személyeknél a két ellátásra az jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján hatvan százalékos, vagy kisebb mértékű. A komplex minősítés egyébként átfogó orvosi vizsgálat, amelyet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végez el.

A vizsgálatok esetleges megállapításai

A vizsgálat során megállapításra kerülhet, hogy az érintett személy rehabilitálható, ezen belül foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

A hatóság megállapíthatja azt is, hogy az érintett személy rehabilitációja nem javasolt. Rokkantsági ellátás akkor jár, ha az érintett rehabilitációja nem javasolt, vagy, ugyan rehabilitálható, ám a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az öt évet nem haladja meg.

Rehabilitációs ellátás akkor illeti meg az érintettet, ha munkaképessége nem állítható helyre, vagy a komplex vizsgálaton olyan döntésre jutnak a szakértők, hogy bizonyos ideig tartó rehabilitáció után munkaképességét helyre lehet állítani - utalt rá dr. Vizi András.

Rehabilitációs ellátás összege

A rehabilitációs ellátás a szükséges rehabilitációs szolgáltatásokat és pénzbeli ellátásra jogosult. A pénzbeli ellátás havi összege attól függ, hogy a rehabilitációra javasolt személy munkaképessége a rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós rehabilitációra van szüksége.

Akinek a munkaképessége rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelmének harmincöt százaléka, de legalább a minimálbér harminc százaléka és legfeljebb a minimálbér negyven százaléka. A havi átlagjövedelmet a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem napi átlagának harmincszorosával kell számolni.

A D.A.S. Jogszerviz szakértője rámutatott: ha az érintett tartós rehabilitációt igényel, havi átlagjövedelmének negyvenöt százalékát kaphatja pénzbeli támogatásként, ám az ellátás itt sem lehet több mint a minimálbér ötven százaléka.

A szüneteltetés okai

A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha az érintett keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen. Meg kell szüntetni - többek között az ellátást-, ha az érintett egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi vagy egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek.

Akkor is megszüntetni a hatóság az ellátást, ha az érintett az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy az orvosi a felülvizsgálat során nem működik együtt a hatósággal.

A tájékoztatási, együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy az érintett tizenöt napon belül köteles bejelenteni, ha az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, keresőtevékenységet folytat, vagy amennyiben keresőtevékenysége megszűnt. A rehabilitációs terv előírhat például gyógytornát, egyéb egészségügyi kezelést, ha ezeken nem jelenik meg az érintett, az ellátást megszüntetik.

Rokkantsági ellátás

A rokkantsági ellátás összege a komplex minősítés eredményétől függ, ott mondja ki a szakértő bizottság, hogy milyen arányú támogatást kaphat az érintett. A vizsgálat során kialakított, a rehabilitációra vonatkozó javaslatban foglaltaktól függően a havi átlagjövedelem negyven, hatvan, hatvanöt, hetven százaléka, ám legalább a minimálbér harminc, negyvenöt, ötven, ötvenöt százaléka és legfeljebb a minimálbér negyvenöt, százötven százaléka lehet a támogatás mértéke.