Évtizedek óta nem látott változások a végrendeleteknél is

Számos jogterülethez hasonlóan, a végrendelkezések tekintetében is évtizedek óta nem látott változásokat hoz majd az új Polgári törvénykönyv. A teljesség igénye nélkül: a házastársak közös végrendelkezhetnek, közvégrendelet csak közjegyző előtt lehet majd tenni, a korlátozottan cselekvőképesek kezét kevésbé kötik meg, szigorúbb lesz a szóbeli végrendelet szabályozása...

A XX. század első felében még közösen végrendelkezhettek a házastársak, ám erre ötven éve nincs módjuk, ezen változtat a jogalkotó. A közös végrendelet bármikor visszavonható, akár az egyik fél által, egyoldalúan is, illetve értelemszerűen hatályát veszti a házasság felbontásával.

Házastársaknak az életközösség fennállása alatt ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete akkor érvényes, ha a saját kezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező elejéig végig maga írja és aláírja, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban saját kezűleg írt nyilatkozatban kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magába foglalja, és nyilatkozatát aláírja.

Akkor is érvényes lesz a házastársak közös végrendelete, ha más által írt végrendelet esetén, a végrendelkezők egymás és a tanúk jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás sajátja.

A több különálló lapból álló, más által írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkezők és mindkét tanú aláírta. A saját kezűleg írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, és minden lapját a másik végrendelkező aláírta.

Közvégrendelet és korlátozott cselekvőképesség

A jövőben csak közjegyző előtt tehető majd közvégrendelet, bíróságon immár nem. Ilyen közvégrendeletet tehet majd a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, akinek a bíróság a cselekvőképességét vagyonával való rendelkezésében korlátozta, ám ami lényeges nóvum, ennek a közvégrendeletnek az érvényességéhez a gyámhatóság, illetve a törvényes képviselő hozzájárulása nem szükséges a jövőben.

Szigorúbbak a szóbeli végrendelet szabályai

A jelenlegi szabályozás szerint szóbeli végrendeletet csak az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. E két törvényes feltételnek a végrendelkezés időtartama alatt együttesen, egyidejűleg és egymás mellett kell fennállnia.

A változások szerint szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely az írásbeli végrendelet megtételét nem teszi lehetővé. Az így tett végrendelet pedig hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. Ezen intervallum jóval több, mint a jelenlegi három hónap.

Megtámadó nyilatkozat, illetve egy elvetett holland példa

Új szabály lesz az is, amely szerint végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát ezen túl kizárólag megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani, az abban megjelölt ok alapján és csak a megtámadó személy javára.

Úgy tudjuk, egyébként holland példa alapján eredetileg lett volna egy olyan szakasz is az új Polgári törvénykönyvben, amely kimondottan arról rendelkezik, miszerint a végrendelkezés nem lehetséges például háziorvos, szociális gondozó, lelkész javára. A kodifikációs munka során azonban ezt végül is elvetették a szakemberek.