Ötmillió eurótól közzé kell tenni a koncessziós szerződéseket

Az átláthatóságot kívánja növelni az Európai Unió azzal az elképzeléssel, hogy az ötmillió euró, vagy azt meghaladó értékű koncessziós szerződések közzététele kötelező lenne a hivatalos lapban. Az építési koncessziókra ez az érték már alkalmazandó, most a szolgáltatási koncessziókra is kiterjesztik - mondta el a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Szolgáltatások esetében ez az érték a koncessziós jogosult által a koncesszió teljes időtartama alatt teljesítendő valamennyi szolgáltatás teljes becsült értékét tükrözi. Az új szabályok meghatározzák az ajánlattevőkkel közlendő információk minimális körét is - hangsúlyozta dr. Bolvári Zoltán.

A készülő uniós irányelv utal a működési kockázat fogalmára is, és egyértelművé teszi, milyen típusú kockázatokat kell működési kockázatnak tekinteni, és hogyan kell meghatározni a jelentős kockázat fogalmát.

Utal továbbá a koncessziók (maximális) időtartamára, amelyet a koncessziós jogosult számára a befektetések és az építési beruházási munkák, vagy a szolgáltatások teljesítése során felmerült költségek megtérüléséhez és a befektetett tőke ésszerű hozamának eléréséhez szükséges becsült időtartamban jelöl meg.

Az irányelv az építési beruházásra irányuló koncessziók odaítélésére jelenleg alkalmazandó előírások többségét ki fogja terjeszteni valamennyi szolgáltatási koncesszióra. Emellett számos, az odaítélési eljárás különböző szakaszaiban alkalmazandó konkrét és precíz követelményt határoz meg.

A közműágazatban kötött koncessziókra is kiterjeszti a másodlagos jog alkalmazását, amelyek jelenleg nem tartoznak e közösségi jogi normák hatálya alá. Az irányelv tisztázza majd, hogy az ajánlatkérő szervek által egymással kötött szerződésekre mely esetekben nem alkalmazandók a koncesszió-odaítélési szabályok.

Bizonyos esetekben nem alkalmazzák az irányelvet

A Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint a magyar közszolgáltatások szerződésbe adása szempontjából talán a legfontosabb rendelkezés, hogy az odaítélt koncesszió nem tartozik az irányelv hatálya alá, ha a közismert "in-house" tényállás feltételei fennállnak, és ezen túlmenően az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

Az irányelv nem lesz alkalmazandó olyan esetekben, ha az adott tagállamban, ahol koncesszió teljesítésére sor kerül, a tevékenység versenynek közvetlenül kitett.

Rugalmasabb eljárásrend

Koncessziós közbeszerzési eljárás esetén a koncesszióra való jelentkezés benyújtásának határideje a koncessziós hirdetmény feladásának napjától számított minimum ötvenkét nap, ami öt nappal lerövidíthető, amennyiben az ajánlatok elektronikus úton is benyújthatók - hangsúlyozta dr. Bolvári Zoltán.

A koncessziók általában hosszú távú, összetett megállapodások, amelyekben a koncessziós jogosult átvállalja az ajánlatkérők által viselt felelősséget és kockázatokat. Ezért az az irányelv tervezete rugalmas szabályozással mozgásteret kíván az ajánlatkérők számára biztosítani az odaítélési eljárás megszervezése során, azt a lehetőséget is beleértve, hogy tárgyaljanak az ajánlattevőkkel a szerződés tartalmáról.

A módosítás korlátjai

A koncessziós szerződések módosítása azok időtartama alatt egyre inkább lényeges és problémás kérdéssé vált a gyakorlatban. A koncessziók módosításáról szóló külön rendelkezés az irányelvben a bírósági ítélkezési gyakorlatban kialakult alapvető megoldásokat veszi majd át.

Ha egy koncesszió rendelkezéseit lényegesen módosítják annak időtartama alatt, az a jelen irányelv értelmében a koncesszió új odaítélését jelenti, ezért az irányelv rendelkezéseivel összhangban új koncesszió-odaítélési eljárást kíván.

Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek megfelelően a nyertes ajánlattevő a koncessziós eljárás verseny előtti újbóli megnyitása nélkül nem váltható fel egy másik gazdasági szereplővel. Ez alóli kivétel, ha a nyertes ajánlattevőnél szervezeti-jogi változások következnek be a koncesszió teljesítése alatt vagy fizetésképtelenség.

A privatizáció a kivételi körben kötött szerződés felmondásával járhat

A Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda jogi szakértője nyomatékosan rámutat arra, hogy tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérőként szerződőnek az alkalmazandó nemzeti kötelmi jog által meghatározott feltételek szerint lehetősége legyen a koncesszió felmondására, de csak bizonyos esetekben.

Így ha két ajánlatkérő köt az irányelv alkalmazása nélkül közvetlenül köt szerződést, és bármelyikükbe bevonódik a magánszféra (privatizálják), vagy ha a koncesszió módosítása új koncesszió odaítélését jelentené, vagy a koncesszió odaítélése során mellőzték a közösségi jogi kötelezettségeket.

A koncesszió fogalmának rögzítése a közösségi közbeszerzési jogban

A koncesszió olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházások, vagy szolgáltatások beszerzése, amelyek esetében az ellenszolgáltatás általában a szerződés tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás hasznosítására vonatkozó jog. A koncesszió és a közbeszerzési szerződés fogalmának értelmezésével kapcsolatos nehézségek folyamatos jogbizonytalanságot idéztek elő az érintett felek körében, aminek nyomán az Európai Unió Bírósága számos ítéletet hozott e tárgyban. Korábban a koncesszió mibenlétéről a Bizottság egy értelmező közleményt adott ki.

A koncesszió fő jellemzője: az építmény vagy szolgáltatás hasznosításának joga, mindig együtt jár a gazdasági kockázatnak a koncessziós jogosultra való átszállásával, ami magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a befektetés, illetve az odaítélt építmény, vagy szolgáltatás üzemeltetése során felmerült költségek nem térülnek meg a koncessziós jogosult számára. Az irányelv tervezete úgy fogalmaz: "építmény vagy szolgáltatások hasznosításának joga együtt jár a lényeges működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való transzferálásával.

A koncessziós jogosult részéről a lényeges működési kockázat felvállalása akkor valósul meg, ha a koncesszió tárgyát képező építési beruházás megvalósítása vagy szolgáltatás nyújtása során tett beruházások, illetve a felmerült költségek megtérülése nem garantált." Egyes állami aktusok, például felhatalmazások vagy engedélyek, amelyek kapcsán az állam vagy egy állami hatóság megállapítja egy gazdasági tevékenység végzésének feltételeit, viszont nem minősülhetnek koncessziónak. Ugyanez vonatkozik egyes megállapodásokra, amelyek tárgya a gazdasági szereplő joga bizonyos állami területek vagy erőforrások kiaknázására, például a földbérleti szerződésekre, amelyek esetében az állam vagy az ajánlatkérő csak a használat általános feltételeit határozza meg, konkrét építmény vagy szolgáltatás megszerzése nélkül.