Gondosabban kell eljárni a kockázatos életjáradéki szerződéseknél

A tapasztalatok szerint számos esetben történik visszaélés az életjáradéki szerződések megkötése során, ezért a jelenleg tapasztalható gyakorlathoz képest jóval körültekintőbbnek kell lenniük a jellemzően idős aláíróknak, valamint az ügyekben eljáró jogászoknak. A Sors-Társak Közhasznú Egyesületének elnöke szerint már az is előrelépés lehetne, ha az okiratokat készítők még a szerződések aláírása előtt megpróbálnák informálisan kikérni a többnyire idős tulajdonosok családtagjainak, rokonainak véleményét (amennyiben vannak ilyen személyek).

Az elmúlt években ugrásszerűen növekedett az életjáradéki szerződések száma, ennek oka jelentős részben a válságban lévő nyugdíjrendszer, így aki még rendelkezik vagyonnal, egyre inkább arra kényszerül, hogy megélhetését ne az állami nyugdíjra alapozza. A "vagyon" alatt ezekben az esetekben elsősorban az idős emberek évtizedek során felhalmozott megtakarítását, ingatlanját kell érteni.

Életjáradéki szerződést ugyanis túlnyomóan olyan egyedülálló, idős emberek kötnek, akiknek megoldhatatlan terhet jelent adott esetben ingatlanjuk fenntartása. Az életjáradéki szerződések lényege, hogy a kötelezettek meghatározott pénzösszeg időszakonként visszatérő szolgáltatására vállalnak kötelezettséget, ugyanakkor az ingatlan tulajdonosaivá is válnak.

A Sors-Társak Közhasznú Egyesületének elnöke szerint az egyik legfontosabb szempont, hogy az aláíró idősek ne bízzanak senkiben, és nagyon alaposan nézzék meg az eléjük tett papírokat.

Az esetek egy részében ugyanis később megdöbbenve tapasztalják, szerződéskötési szándékuk egyáltalán nem felel meg a papíron olvasható mondatoknak. Az időseket becsapók pedig adott esetben nem restek több tanúval megjelenni szerződéskötésnél, akik egybehangzóan állítják, a később kisemmizett idős emberek pontosan tudták, hogy mit írnak alá.

Török-Szabó Erzsébet szerint alapvető követelmény, hogy az életjáradékra jogosult ebbéli minősége szerepeljen az ingatlan-nyilvántartásban. E téren semmiféle kompromisszum nem köthető, az ingatlan-nyilvántartásban szerepelnie kell, hogy az eredeti tulajdonost haláláig használati jog és életjáradéki jog illeti meg.

Normál esetben is szerencse-szerződés

Az [origo] - nak jogi szakértők elmondták: az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést azért is elkerülhetetlen megtenni, mivel problémák esetén, például ha a kötelezett nem fizet, úgy az életjáradékra jogosult akár az ingatlan elárverezésével behajthatja az őt megillető összeget. Az is fontos tudnivaló, hogy a tulajdoni lapon a szerződő feleken kívül harmadik fél neve nem szerepelhet.

Kétségtelen, az életjáradéki szerződéseket a felek törvénytisztelő, jogkövető magatartása mellett is szerencse-szerződéseknek nevezhetjük. Kicsit talán morbid a megfogalmazás, hiszen ezek a szerződések a jogosult haláláig állnak fent, annak napját pedig nem mondhatja meg senki.

Meglehet, olyan hosszú ideig él a jogosult, hogy a kifizetett életjáradék összege meghaladja az ingatlan értékét - miként ennek ellenkező is elképzelhető. Ám tény: az életjáradéki szerződés megkötésének időpontjában még csak a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyikének értéke ismert pontosan.

Természetesen van arra mód, hogy a bíróság az életjáradéki szerződést mindkét fél érdekének kölcsönös és méltányos figyelembevételével módosíthassa, ha a szerződés megkötését követően a felek viszonyaiban olyan változás áll be, amely a szerződés változatlan tartalommal való fenntartását lehetetlenné tenné.

Ám önmagában az életjáradék megállapított összegének módosulását nem eredményezi a kötelezett anyagi helyzetében történt változás, ehhez kereseti kérelmet kell benyújtani a bírósághoz, és a két időpontban kimutatható jövedelmet össze kell vetni egymással. A bíróság az adatok begyűjtése után dönthet arról, hogy valóban indokolt, vagy sem az életjáradék összegének módosítása. Más a helyzet akkor, ha felmerül a gyanú, hogy az életjáradékra jogosult személy már a szerződés megkötése idején súlyos beteg volt; ebben az esetben érvénytelen a szerződés.

Csökkenteni a kockázatot

A Sors-Társak Közhasznú Egyesület elnöke szerint az is tapasztalat, hogy többnyire az életjáradékra jogosult halála után támadják meg családtagok a szerződést, többnyire már sikertelenül. Számos esetben azonban megoldás lehetne, ha a szerződéseket készítők még a szerződések aláírása előtt megpróbálnák legalább informálisan kikérni a többnyire idős tulajdonosok családtagjainak, rokonainak véleményét, amennyiben vannak ilyen személyek. Ezzel rengeteg gond megelőzhető lenne, mert azt nem szabad elfelejteni, hogy az életjáradékot lakásért típusú magánszerződéseknek léteznek a maguk kockázatai.