A Nemzeti alaptanterv kiemelten kezeli a diákok jogtudatosságát

A Nemzeti alaptanterv nagy jelentőséget tulajdonít a diákok jogtudatos nevelésének, jogkövető magatartásuk kialakításának, és annak, hogy a diákokban kialakuljon az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tisztelete - mondta el az [origo]-nak a TGR Biztosítási Többesügynöki Zrt. oktatási jogi szakértője.

A KRESZ, a gazdasági-pénzügyi ismeretek, az élelmiszerbiztonság kérdései, az erkölcstan, az etika oktatása is bekerült az új Nemzeti Alaptantervbe (NAT), amelyek nem jelentenek szükségszerűen új tantárgyakat, hanem új tantárgyi szemléletről van szó a hagyományos kereteken belül.

A NAT kiegészült egy értelmező résszel, a Glosszáriummal. A kapcsolódó szabályokban olvasható az egész napos iskola leírása, a természettudományos oktatás kiemelt feladatként jelenik meg, pontosították az idegen nyelv középiskolai képzés végére elérendő szintjét (B2) és a második idegen nyelv oktatására vonatkozó kérdéseket, valamint bekerült a szakközépiskola feladatait és céljait meghatározó rész, kijelölve helyét a köznevelési rendszerben.

A dokumentum végleges elfogadása után készülnek el a kerettantervek, amelyek tantárgyak szerint lebontva tartalmazzák az óraszámokat és tanítható formában a tananyagot. Ezt követi az új tankönyvek elkészítése, tehát van esély az új rendszer 2013. szeptember 1-jei bevezetésére, felmenő rendszerben az 1., 5. és 9. évfolyamon. Ezt követi majd az érettségi rendszerének megújítása.

Dr. Vizi András, a TGR Biztosítási Többesügynöki Zrt. oktatási jogi szakértője az [origo]-nak elmondta, bár szakmai berkekben számos vita kíséri a nem régen elfogadott nemzeti alaptantervet, kétségtelen, hogy gyökeres változást hoz az oktatásban.

Az alaptanterv számos nagy, megvalósítani kívánt célt tűzött ki, ilyen többek között, hogy a tanulók a haza felelős polgáraivá váljanak és kialakuljon bennük "a hazafiság érzelemvilága". Ezen célok megvalósítása érdekében a magyar nyelv és irodalom tárgyak alaptanterv szintű szabályozása jelentősen kibővül.

A NAT hazai tartalmi szabályozás alapdokumentuma, a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény kimondja, hogy az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot az alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

A TGR Biztosítási Többesügynöki Zrt. oktatási jogi szakértője rámutatott: új alaptanterv egyik fontos összetevője, hogy a nevelés és az erkölcsi értékek hangsúlyozása mellett kiegészült az egyes műveltségterületek közműveltségi elemeivel. Kitér a kerettantervekre is, amelyek megfogalmazása szerint a nevelés-oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak követelményeit, a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, továbbá az ajánlott időkeretet az egyes iskolatípusok és nevelési-oktatási szakaszok szerint határozzák meg.

A NAT nagy jelentőséget tulajdonít a diákok jogtudatos nevelésének, jogkövető magatartásuk kialakításának, és annak, hogy a diákokban kialakuljon az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tisztelete - emelte ki az oktatási szakértő.