A törvény részben az olyan rosszhiszemű "kalkulációt" próbálja ezzel a rendelkezéssel kizárni, amely révén valaki előre akarná hozni a biztosítóváltást, így amennyiben nem történt meg a kötelező biztosítás díjának megfizetése, a szerződés megszűnik, azt a biztosító törli.
Dr. Burján Zsuzsanna rámutatott: ha az érintett évközben más társaságnál köti újra - a korábban díj nemfizetése miatt megszűnt - kötelező felelősségbiztosítási szerződését, akkor az érvénytelen, az esetleges károkból eredő kötelezettség a szerződőt terheli.
Amennyiben a biztosítási év alatt díj nemfizetése miatt megszűnt a szerződése, nem szerződhet le egy másik biztosító társasággal, hanem kizárólag azzal a biztosítóval köthet szerződést, melynél a felelősségbiztosítási szerződés - a jelzett nem fizetés okán - megszűnt.
Ugyanis a jog egyértelműen rendelkezik arról, hogy e biztosítási szerződés kontextusában a gépjármű üzemben tartójának alapvető kötelezettsége a szerződés megkötése, annak díjfizetéssel történő hatályban tartása.
Kártérítési felelősséggel is tartozik
Abban az esetben, ha ez a személy valamely gépjárműre - anélkül, hogy a forgalomból azt akár ideiglenesen kivonta volna - nem tartja fenn a kötelező felelősségbiztosítási szerződést, nemcsak szabálysértési bírsággal sújtható, ám egy általa okozott közlekedési balesetből eredő kártérítés megtérítésével is felelősséggel tartozhat.
A kötelező felelősségbiztosítási szerződés ugyanis díj nemfizetése miatt - az esedékességtől számított hatvanadik nap elteltével - automatikusan megszűnik, amennyiben az üzemben tartó nem fizeti meg a biztosítási díjat - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Előzetes és utólagos tájékoztatás
A biztosító kötelezettsége, hogy a díjfizetést nyilvántartsa, és díjelmaradás esetén a díj esedékességétől számított harminc napon belül fel kell szólítania a mulasztó üzemben tartókat, hogy díjelmaradásuk van, és mi lesz annak a következménye, ha az esedékességtől számított hatvannapos póthatáridőn belül nem fizetik be az esedékes biztosítási díjat. A következmény azonban egyértelmű, azaz a szerződés a hatvanadik nap eredménytelen elteltével megszűnik.
Mivel a törvény a biztosítótól nemcsak az előzetes, hanem az úgynevezett utólagos tájékoztatást is megköveteli, ezért a biztosítónak a felelősségbiztosítási szerződés megszűnésétől számított tizenöt napon belül értesítéssel kell élnie az üzemben tartó felé, hogy a szerződése a díj nemfizetése miatt megszűnt.
A fenti szabályok azt is jelentik, hogy a biztosító társaság egyrészről a hatvanadik napig kockázatban áll, másrészről pedig eddig a napig díjkövetelési joga áll fenn, akár késedelmi kamattal terhelten az üzemben tartóval szemben.
Újabb következmény: fedezetlenségi díj
A díj nemfizetése miatti szerződés megszűnésnek a másik következménye az úgynevezett fedezetlenségi díj. A fedezetlenségi díj nem más, mint a díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamra (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét, azaz a MABISZ-t megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj.
A szerződő csak és kizárólag abban az esetben mentesülhet e fedezetlenségi díj megfizetése alól, amennyiben a biztosítási díjfizetés jogszerűen szünetelt (például intézkedtek a gépjármű forgalomból való kivonása iránt), vagy az üzemben tartó az előírt határidőben bizonyítani tudja, hogy önhibáján kívül eső okból került olyan helyzetbe, hogy nem tudta a díjat fizetni.
Dr. Burján Zsuzsanna hangsúlyozta: érdemes figyelemmel lenni arra, hogy komoly következményei lehetnek annak, ha kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés esetén a biztosítási díjat az arra kötelezett nem fizeti meg.