Nálunk is van ütőkártya: bizonyos esetekben a név- és lakcímadatok letilthatóak

Bár az Országgyűlés elfogadta a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítását, a név- és lakcímadatok bizonyos esetekben letilthatóak, megismerhetőségük megakadályozható - hívta fel az [origo] figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője, aki kiemelte azt is: ezeknek a szabályoknak a marketing és egyéb közvélemény kutatás céljából kiadott megkereséseknél van jelentősége, hatósági, vagy bírósági eljárásban történő megkereséseket nem érint.

Az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez neveket és lakcímeket kérhet ki a jövőben a Miniszterelnökség az ezeket tartalmazó nyilvántartásból - döntött hétfőn az Országgyűlés a fideszes Koszorús László javaslatának elfogadásával. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt 241 kormánypárti igen szavazattal, 97 nem ellenében módosította a Ház.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kifejtette: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításának lényege szerint lehetővé válik, hogy a mindenkori "kormány által meghatározott ügyekben a Miniszterelnökség a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve a polgárok álláspontjának megkérdezése céljából" az állampolgárok név és lakcím adatainak szolgáltatását kérheti, nemre, születési, helyre és időre, lakcímre, valamint családi állapotra vonatkozó kiválasztási szempontok alapján.

A kérelem teljesítését a módosító indítvány szerint a hivatal köteles megtagadni, amennyiben az állampolgár a fenti adatok kiadását letiltotta, vagy a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem igazolta, vagy az újszülött adatainak nyilvántartásba vételét követően 90 nap még nem telt el - húzta alá dr. Burján Zsuzsanna.

Hogyan védekezzünk?

Mit tehet azonban az az állampolgár, aki nem szeretné, hogy adatait akár közvélemény-kutatás, akár marketing tevékenyég céljából az adatnyilvántartó hivatal továbbítsa? Ennek a személynek lehetősége van megtiltani, hogy a nevét, illetve a lakcímét a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatal továbbítsa.

Az adatletiltásra az állampolgár kérelme alapján kerülhet sor. Az adatletiltással megakadályozható, hogy akár marketing céljából, akár piac, vagy tudományos, vagy közvélemény kutatás céljából az érintett neve és lakcíme harmadik személy részére kiadásra kerüljön. Az adat letiltásnak az alapvető célja az, hogy az érintett a személyiségi jogainak a védelmében éljen az önrendelkezési jogával - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Négy módon kérhetjük

Dr. Burján Zsuzsanna szerint gyakorlatilag négy módon intézhető a fenti adattiltás. Az érintett állampolgár személyesen, vagy meghatalmazottja útján a lakhelye szerint illetékes okmányirodában, vagy a Központi Okmányirodában terjesztheti elő kérelmét. Abban az esetben, ha nem személyes megjelenés során szeretné valaki a kérelmét előterjeszteni, lehetősége van vagy elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül történő ügyintézésére, vagy a kérelem postai úton történő megküldésére (ez utóbbi esetben a kérelmet szintén az illetékes okmányiroda, jegyző részére kell megküldeni). Ha valaki esetleg tartósan külföldön tartózkodik, akkor a tartózkodási helye szerinti külképviseleten keresztül intézheti teendőit az adattiltással kapcsolatosan is.

Bár az eljárás maga illetékmentes, és nem formanyomtatvány köteles, azonban mégis meghatározza azt a törvény, hogy az adat tiltáshoz szükséges kérelem előterjesztéséhez mely okmányok birtokában van lehetőség, és milyen tartalommal kell a kérelmet megfogalmazni. Az okmányok kapcsán a személyazonosságot igazoló iratokra van szükség, így alkalmas erre a személyazonosító igazolvány, vagy fényképes, kártya formájú jogosítvány, esetlegesen az útlevél. Ezen felül szükséges még a lakcímkártya, valamint ha valaki meghatalmazottja útján terjeszti elő a kérelmet, akkor a meghatalmazás.

Mi legyen a kérelemben?

A kérelem alapján abban az esetben teljesíti a tiltást az illetékes hivatal, amennyiben az tartalmazza kérelmező teljes nevét, anyja születési családi nevét és utónevét, a személyazonosító igazolványban, illetve lakcímigazolványában szereplő címet, a személyi azonosító számát. A kérelemnek kifejezetten tartalmaznia kell a következő szöveget is: "A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a rólam nyilvántartott adatok kiadását megtiltom", valamint a kérelmező aláírását.

A hivatal, amennyiben a kérelem a fenti előírásoknak megfelel, pár munkanapon belül intézkedik a tiltásról, melyről a kérelmezőt is értesíti. Az személyi adatokkal való önrendelkezési jog nemcsak azt jelenti, hogy a fenti adatok tiltását kérje a kérelmező, hanem azt is, hogy a korábbi tiltás feloldja. A lehetséges ügyintézési módok tekintetében a legkényelmesebb és legkevesebb időt igénylő, az ügyfélkapun keresztül történő kérelmezés.

Dr. Burján Zsuzsanna felhívta a figyelmet: a fenti adat tiltás kizárólag a jogszabályban meghatározott esetekben nyújthat védelmet, azaz a marketing és egyéb közvélemény kutatás céljából kiadott megkereséseknél van jelentősége. Mindez azt jelenti, hogy például egy hatósági, vagy bírósági eljárásban történő hatósági, vagy bírósági megkereséseket a fenti tilalom nem érint.