Évtizedes vitát zár le a júniustól hatályos hungarikum-törvény

Vágólapra másolva!
A júniustól hatályos, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény évtizedes igényt elégít ki csak magával a definícióval, mert évtizedes vita folyt a hazai szakmai berkekben arról, hogy voltaképp mi is tekinthető annak. A döntést a jövőben a tizennégy tagú Hungarikum Bizottság hozza meg.
Vágólapra másolva!

Szakágazatonként, tudományáganként eltérő vélemények, publikációk láttak napvilágot az elmúlt évtizedekben arról, hogy mi is tekinthető hungarikumnak, az álláspontok közt esetenként jelentős különbségek mutatkoztak. Az új törvény szerint a hungarikum olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.

További meghatározások is szerepelnek a törvényben, ezek szerint a hungarikum lehet a belföldön és külföldön egyaránt a magyar kultúra és tudomány eredményként számon tartott érték, vagy védett természeti érték, vagy amelyet egyedi értékelés eredményeként a Hungarikum Bizottság annak minősít.

A jogalkotó egyébként megpróbált rendet tenni olyan fogalmak között is, mint a nemzeti érték, a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti érték, vagy a közösségi oltalom alatt álló nemzeti érték - a gyakorlati tapasztalatokra azonban még értelemszerűen hosszabb időt kell várni.

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény lényegében kerettörvény, amely a vázát adja majd annak szabályozási rendszernek, amelyen keresztül megvalósul a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok körének a meghatározása, azok felkutatása, dokumentálása, rendszerezése, népszerűsítése, a jelenlegi és a jövő nemzedékkel történő megismertetése és ápolása.

Nemzeti értékpiramis

A nemzeti értékek azonosítása az úgynevezett nemzeti értékpiramisban történik, ez lényegében egy többlépcsős rendszer, és a tágabb fogalom, a nemzeti érték felől közelít a hungarikumok felé. Utóbbiakat a tizennégy tagú Hungarikum Bizottság választja ki, ide egy-egy tagot delegál a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, valamint az igazságügyért, a helyi önkormányzatokért, a kultúráért és oktatásért, a vidékfejlesztésért, a turizmusért, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter. Szintén egy-egy tagot delegál a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, míg a Magyar Állandó Értekezlet három tagot, az Országgyűlés pedig két tagot.

A nemzeti értékpiramis első lépcsőfokát a települési önkormányzatok adják, amelyek fakultatív feladatként megalakíthatják az úgynevezett települési értéktár bizottságaikat. Ezek a bizottságok elkészítik a településen fellelhető nemzeti értékek adatainak gyűjteményét, vagyis a települési értéktárat, melyet megküldenek a megyei értéktár bizottságoknak, illetve, amennyiben nem működik az adott megyében megyei értéktár bizottság, úgy közvetlenül a Hungarikum Bizottságnak.

Települési, megyei, ágazati értéktár

A települési önkormányzat a települési értéktárral kapcsolatos feladatok ellátásával megbízhat az illetékességi területén működő intézményt, szervezetet, vagy azok csoportját, itt lényegében a múzeumokról beszélünk. A második lépcsőfokot a megyei önkormányzatok jelentik, melyek fakultatív feladatként létrehozhatják a megyei értéktár bizottságaikat. Ezek a bizottságok rendszerezik a települési értéktárak adatait, továbbá saját gyűjtőmunkát is végeznek.

Az így elkészített megyei értéktárat a Hungarikum Bizottságnak küldik meg. Továbbá: az egyes hatáskörrel rendelkező állami szervek is rendszerezik saját nemzeti értékeiket (ágazati értéktár), és azt megküldik a Hungarikum Bizottságnak; a jogalkotó szerint ily módon lesz lefedett és áttekinthető a rendszer.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a nemzeti értékek részét képezik és ezért a Magyar Értéktárba integrálandók az egyes hatáskörrel rendelkező állami szervek nyilvántartásában szereplő, európai uniós oltalommal rendelkező nemzeti értékek, valamint a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek. Valamely érték nemzeti értékké, vagy hungarikummá minősítése nem érinti az ezen érték egyéb jogszabályok alapján fennálló védettségét - mondja ki a júniustól hatályos új jogszabály.

Bárki kezdeményezheti

Bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és csoportosulás kezdeményezheti valamely nemzeti érték felvételét bármelyik értéktárba, a hozzá megküldött listákat a Magyar Értéktárban összesíti és rendszerezi majd a Hungarikum Bizottság. Az ebből az értéktárból kiválasztott, hungarikummá minősített értékek kerülnek a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!