Koncepcionális váltás a cégautók adóztatásában

Az elmúlt években koncepcionális változások történtek a cégautókra vonatkozó hazai jogi környezet tekintetében, így többek között könnyítették a cégautóhoz kapcsolódó adminisztratív terheket, jelentősen módosult az adó mértéke - mondta el az [origo]-nak az Allen & Overy szakértője.

Dr. Szarka Gergely emlékeztetett rá, hogy a cégautó adózási szabályozásának 2009. februártól hatályos módosítása koncepcionális értelemben is jelentősen átalakította a cégautókra tekintettel fizetendő adó jellegét, egyúttal jelentősen könnyítette a cégautóhoz kapcsolódó adminisztratív terheket azzal, hogy az üzleti célútól tételesen elkülönített magáncélú használat adóztatatása helyébe átalányadó jellegű adófizetési kötelezettség lépett.

Amíg korábban az szja-törvényben került szabályozásra a cégautó magáncélú használatával szerzett jövedelem adókötelezettsége, addig 2009-től a gépjármű értékéből kiinduló szja adóztatás egyidejű megszüntetése mellett önálló adónemként, vagyoni típusú adóként került bevezetésre a cégautó-adó.

Ezt a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi után, illetve az után a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kell fizetni, amely után költséget számoltak el. Vagyis, ezzel a változással megszűnt a cégautó-adó szempontjából az üzleti és magáncélú használat elkülönítésének szükségessége, azaz enyhültek az elkülönítéssel járó nyilvántartási terhek.

Változatlan szabályok - növekvő adómérték

A cégautó-adóban 2012-ben csak az adó mértékét illetően látható jelentős módosítás - húzta alá az Allen & Overy szakértője. Amíg korábban az adó mértéke a személygépkocsi hengerűrtartalmához igazodva 1.600 köbcentiig 7.000 forint, a felett pedig egységesen 15.000 forint volt, addig a hatályos szabályok szerint a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítményétől függően, illetve a környezetvédelmi osztály-besoroláshoz igazodva 12 kategóriába sorolva, 7.700 forinttól 44.000 forintig terjed az adó havi mértéke.

Az adókötelezettség változatlanul a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsit, valamint azt a magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsit terheli, amely után költséget számolnak el. Az adó alanya továbbra is a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, illetve a nyilvántartásban nem szereplő gépkocsi esetén az, aki költséget számol el utána. Ettől eltérően kezelendő a pénzügyi lízing, ugyanis ebben az esetben az adóalany a lízingbevevő és nem a lízingbeadó.

A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, illetve a lízingbe vételt követő hónap első napján keletkezik és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit elidegenítik vagy a lízingbe adónak visszaadják. Magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi esetében az adókötelezettség az első költségelszámolás napját követő hónap első napján kezdődik és az utolsó költségelszámolás hónapjának utolsó napjáig tart.

Dr. Szarka Gergely szerint külön figyelmet érdemel a magyarországi nyilvántartásban nem szereplő, vagyis külföldi rendszámú személygépkocsik kérdése. Külföldi rendszámú személygépkocsi esetében ugyanis - függetlenül attól, hogy magánszemély vagy nem magánszemély a tulajdonos - csak akkor keletkezik adókötelezettség, ha költséget számolnak el utána. Ebben az esetben az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki a személygépkocsi után a költséget elszámolta. Az adókötelezettség ebben az esetben is a költségelszámolás napját követő hónap első napján kezdődik és az utolsó költségelszámolás hónapjának utolsó napjáig tart.

Levonható gépjárműadó

Fontos szem előtt tartani, hogy a negyedévente fizetendő cégautó-adóból továbbra is levonható a személygépkocsi után az adóalany által ugyanarra az érintett hónapra határidőben megfizetett (önkormányzati adóhatóság által megállapított) gépjárműadó.

Lényeges, hogy a levonásra kizárólag e két feltétel együttes teljesülése esetén van lehetőség, vagyis amennyiben a két adó megfizetésére két különböző személy kötelezett, nem lehet a gépjárműadót levonni. Az Allen & Overy szakértője szerint ilyen helyzet állhat elő például bérlet esetén, amikor a gépjárműadó fizetési kötelezettség az üzembentartónak minősülő bérbevevőt terheli, a cégautó adójának fizetési kötelezettsége pedig a bérbeadó tulajdonost.

(Az Allen & Overy szakértőjével, dr. Szarka Gergellyel készített háromrészes sorozat második és harmadik részét rövidesen olvashatják - a szerk.)