Az Allen & Overy szakértője szerint - aki összeállításunk első részében a cégautók adóztatásában bekövetkező koncepcionális változásokat elemezte - az új gépjárművek értékesítését segítő változástól, miszerint 2012. január 1-től az előző évi adómértékhez képest a legtöbb kategóriában jelentősen csökkentek a regisztrációs adó tételei, a jogalkotó feltehetően a személygépjármű-piac élénkítését várja.
A regisztrációs adóról szóló törvény másik, 2012. január 1-től hatályos kedvező változása a külföldi lízingbe- és bérbeadással foglalkozó gépjárműflotta-üzemeltetőket hozza helyzetbe a magyar piacon - mutatott rá dr. Szarka Gergely.
Az új, kedvező regisztrációs adó szabályok szempontjából gépjárműflotta-üzemeltetőnek minősül az az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező, gépjármű-bérbeadással foglalkozó személy, szervezet, amely a tárgyév január 1-én legalább száz darab, külföldi rendszámú személygépkocsi tulajdonosa, üzembentartója és a bérbeadást megelőző utolsó lezárt üzleti éve árbevételének legalább hetvenöt százaléka gépjármű bérbeadásból vagy lízingbeadásból származik.
Speciális szabályok
A flottaüzemeltetőkre vonatkozó speciális szabályok alapján a fizetendő adót az általános szabályok szerint számított regisztrációs adó százalékában állapítja meg a vámhatóság - kivetéssel. Ezek a százalékos kulcsok pedig a személygépkocsi Magyarországon tervezett használatának időtartama függvényében alakulnak, tizennégy kategóriára bontva. Például, egy egyéves bérlet esetén az általános szabályok szerint számított regisztrációs adó tizenhat százalékát kell a flottaüzemeltetőnek megfizetnie - mondta az Allen & Overy szakértője.
A flottaüzemeltető adminisztratív feladata, hogy a magyar vámhatóságtól úgynevezett VPID-számot igényeljen, valamint, hogy a magyar vámhatóság felé igazolja a gépjárműflotta-üzemeltetői státusát a személygépkocsi honossága szerint illetékes járműnyilvántartó, cégnyilvántartó hatóság és a könyvvizsgálója által kiadott igazolásokkal.
A vámhatóság a bérleti szerződés benyújtását, valamint az időarányos regisztrációs adó megfizetését követően olyan igazolást állít ki, amely alapján a bérlő legálisan használhatja Magyarországon a külföldi rendszámú személygépkocsit, és mentesül a külföldi rendszámok használatát rendező, jelentősen megszigorított szabályok megsértése miatt egyébként kiszabható bírságok alól.
Áfa-levonás cégautó bérbevétele esetén
Dr. Szarka Gergely hangsúlyozta: a cégautókra vonatkozó szabályozási körben meg kell említeni egy másik kiemelt jelentőségű változást is, amely a bérbeadással és lízinggel foglalkozó társaságok számára kiemelt jelentőségű. Eszerint 2012. január 1-től megszűnt az áfatörvényben a személygépkocsik bérbevétele után megfizetett áfa levonásának tilalma.
A szabályozás több jelentős változás után nyerte el jelenlegi formáját. A 2008. január 1-én hatályba lépett, jelenleg is hatályos áfatörvény eredetileg megtiltotta a személygépkocsik bérbevétele utáni adólevonást, viszont lehetővé tette a bérbeadók számára a személygépkocsi beszerzésekor megfizetett áfa levonását. Ez a helyzet változott meg azzal, hogy a jogalkotó jogharmonizációs kötelezettségeknek eleget téve megszüntette idén január 1-től a személygépkocsi bérleti díján megfizetett áfa levonásának tilalmát.
Az áfatörvény értelmezésében bérbeadásnak és bérbevételnek minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti, vagy téríteni köteles a kötelezettnek, vagyis az áfatörvény szerint bérbeadásnak tekintendő az operatív lízing és a nyílt végű pénzügyi lízing is.
A tilalom megszüntetésének eredménye
Az Allen & Overy szakértője kiemelte: a levonási tilalom megszüntetése azt eredményezi, hogy ezt követően a személygépkocsit üzleti céllal bérbevevők is az általános levonási szabályok szerint vonhatják le a bérleti díj után az áfát. Ez azt jelenti, hogy az áthárított áfa abban a mértékben vonható le, amilyen mértékben a bérbevevő a szolgáltatást adóköteles termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás érdekében használja, vagy egyéb módon hasznosítja.
Mindebből következik, hogy a bérbevevő a levonásra jogosító üzleti célú használatot igazolni köteles, elsősorban útnyilvántartás vezetésével. A bérbevevőknek tehát az áfa-levonás érdekében ismét ugyanazzal az adminisztratív teherrel kell megküzdeniük, mint amit a korábbi cégautó-adó szabályozása megkívánt, vagyis tételesen el kell különíteniük a magáncélú és az üzleti célú használatot.
Nem tisztázott még ugyanakkor, hogy a gyakorlatban pontosan milyen utakat fogad majd el a NAV az üzleti célú használatként a bérelt személygépkocsik vonatkozásában, és pontosan milyen dokumentációt fogad majd el ezek igazolásaként - utalt rá dr. Szarka Gergely.