Dr. Burján Zsuzsanna kifejtette: a KRESZ szabályai szerint a kerékpár egyértelműen járműnek minősül, azaz a közúti közlekedés része, így használata során nemcsak a rá vonatkozó szabályokat kell betartani, hanem használatakor járművezetésre alkalmas állapotban kell lenni. Ezért ahhoz, hogy biciklivel a forgalomban részt vehessünk, kerékpárunknak bizonyos műszaki követelményeknek is meg kell felelnie.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint itt olyan követelmények jönnek szóba, mint a könnyen kezelhető kormányberendezés, vagy két, egymástól függetlenül működtethető fék, első (fehér színű) és hátsó (piros színű) lámpa, vörös színű hátsó- és küllőprizma, csengő. Ezek csak azok a minimum felszerelések, melyekkel a kerékpárunknak rendelkeznie kell, és szinte maguktól értendőek.
Természetesen a biciklire lehetőség van gyermekülést (mely egyszerre egy, 10 év alatti gyermekek részére használható), valamint utánfutót is szerelni, azonban ezeket úgy kell elhelyezni, illetve rögzíteni, hogy a kerékpárost ne zavarják, valamint, hogy a lámpákat ne takarják el.
Láthatósági mellényt kell viselni
Külön meg kell említeni - húzta alá dr. Burján Zsuzsanna -, hogy lakott területen kívüli kerékpáros közlekedésnél - éjszaka, vagy rossz látási viszonyok mellett - a vezetőnek láthatósági mellényt kell viselnie. Be kell látni, hogy a láthatóság mindenki érdeke, hiszen ezzel annak esélye csökkenthető, hogy kivilágítatlanság miatt balesetet következzen be.
A KRESZ alapján kerékpárral közlekedni alapvetően az erre kijelölt kerékpárutakon, illetve kerékpársávban lehet. Ezzel a helyzettel természetesen önmagában nem is lenne semmi baj, ha a nagyvárosok megfelelő hosszúságú és kialakítású kerékpárutakkal lennének behálózva. Mivel ebben igen elmaradottak vagyunk Berlinhez, vagy Amszterdamhoz képest, ezért külön kell figyelni arra, hogy biciklinkkel hol, milyen feltételekkel közlekedhetünk.
Kerékpározás a járdán
Sajnos a gyakorlatlan kerékpáros - ha nincs kerékpárút és forgalomban nem mer részt venni - sokszor arra kényszerül, hogy járdán közlekedjen. A KRESZ szerint azonban járdán nem lehet kerékpározni. Ez alól továbbra is kivételt képeznek a 12 év alatti gyermekek, valamint az a helyzet, amikor az úttest a kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, illetve amikor a kerékpárral tilos az úttesten való közlekedés.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint ebben az esetben - lakott területen belül - legfeljebb 10 km/h-val lehet haladni, és több kerékpáros közlekedése alkalmával egy sorban haladva. Kerékpárral úttesten közlekedni kifejezetten akkor lehet, ha ezt az út és forgalmi viszonyok lehetővé teszik. Az úttesten azonban sok veszélynek van kitéve a közlekedő (úgy, mint az útszéli kátyúk, csatornafedelek vagy az út mentén parkoló autóból kiszálló személyek), amely miatt javasolt, hogy a kerékpárosok az útviszonyoknak megfelelően tartsák meg a jobbra tartási kötelezettséget, mely szabály azonban a korábbi KRESZ rendelkezésekhez képest lehetővé teszi a rugalmas és a közlekedési viszonyoknak megfelelő alkalmazását.
Inkább legyen a kerékpáros jól látható a forgalomban, inkább számoljanak velük a gépjárművezetők, így ők is jobban tudnak rájuk figyelni. Ugyanez az óvatosság indokolt azokban az esetekben is, amikor az egyirányú utcába - forgalommal ellentétes irányban - megengedi a behajtást a kerékpáros részére.
A zebrán gyalogosként!
Gyakori problémaként merül fel, hogy a zebrán a kerékpáros áthajt. Ez elsősorban a jobbra kanyarodó autók elsőbbségadása során felmerülő probléma, mely rengeteg baleset forrását jelenti. A jobbra kanyarodó autónak a gyalogosok, valamint a kerékpárúton haladó kerékpáros vonatkozásában elsőbbségadási kötelezettsége áll fenn. A zebrán a biciklisnek a kerékpárjáról leszállva, gyalogosként kellene a zebrán átkelnie. Nagyon fontos, hogy az ilyen jellegű kereszteződésekben legyenek a kerékpárosok különösen óvatosak, és körültekintőek, hisz egy esetleges ütközés során védtelenek az autó erejével szemben és egy kis koccanás is rendkívül komoly sérüléseket okozhat - hangsúlyozta dr. Burján Zsuzsanna.