A menedzserszerződések reneszánszát hozhatja az új Munka törvénykönyve

Az új Munka törvénykönyvének a vezetőkre vonatkozó rendelkezései hátrányosan is hathatnak a vezetői döntések meghozatalára, sőt, akár a menedzsment döntésképtelenségéhez is vezethetnek. Ennek okán a kialakult helyzetre egy részletes menedzserszerződés megkötése, esetleg a meglevő szerződés felülvizsgálata nyújthat megoldást, azaz, az új munkajogi kódex végső soron a menedzserszerződések reneszánszt is magával hozhatja - hívta fel az [origo] figyelmét a Yingke Várnai Ügyvédi Iroda szakértője.

Jelentősen módosultak az új munka törvénykönyve (Mt) júliusi hatálybalépésével a vezetőkre vonatkozó munkajogi rendelkezések, melyek a vezetői döntések meghozatalára is hátrányosan hathatnak, szélsőséges esetben a menedzsment döntésképtelenségéhez is vezethetnek - húzta alá dr. Rácz Zoltán.

A Yingke Várnai Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a régi Mt. alapján a vezetők kizárólag a vezetői tevékenység keretében és az összeférhetetlenségi szabályok megszegésével okozott kárért feleltek a polgári jog szabályai szerint, minden más esetben pedig ugyanúgy, mint bármely más munkavállaló azzal, hogy súlyos gondatlanság illetve hanyagság esetén felelősségük mértéke megállapodástól függően legfeljebb 12 havi átlagkeresetükig terjedt.

Ám 2012. július 1-jétől, ha egy vezető nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, az ebből eredő teljes kárért a vétkesség fokára tekintet nélkül korlátlanul felel, függetlenül attól, hogy azt a vezetői tevékenység keretében, vagy az összeférhetetlenségi szabályok megszegésével okozta-e, vagy sem.

A vezető felelőssége az üzleti döntésekért

Dr. Rácz Zoltán szerint igen érdekes kérdés, hogy az új szabályozás alapján miként alakul a vezető felelőssége az üzleti döntésekben rejlő kockázatok tekintetében. A vezető felelősségének megállapításával kapcsolatban korábban számos Legfelsőbb Bírósági határozat szolgáltat példát a régi Mt. alapján.

Így a vezető tisztségviselő által hozott rossz üzleti döntés nem tekinthető jogellenes magatartásnak, de a vezető tisztségviselő felelősségének megállapításához vezetett, amikor a vezető a gazdasági társaság helyzetét, valamint a piaci környezetet teljes egészében tévesen felmérve, előre láthatóan és kirívóan ésszerűtlen kockázatot vállalt. Másik esetben felróható módon járt el a vezető tisztségviselő, mert úgy kötött általa nem ismert idegen nyelven szerződést, hogy annak valós jogi tartalmáról nem győződött meg, és úgy utalt pénzt a szerződő félnek, hogy a teljesítésnek vagy a teljesítés lehetetlenné válásának esetére semmilyen biztosítékot nem kötött ki.

Az új Mt.-hez kapcsolódó konkrét bírói gyakorlat híján a Yingke Várnai Ügyvédi Iroda szakértője szerint gondatlanság miatt megállapítható annak a vezetőnek a felelőssége, aki ugyan felismeri és tisztában van a döntésében rejlő kockázatokkal, de könnyelműen, vagy nem kellően megalapozottan ítéli meg e kockázatoknak a várható előnyökhöz való viszonyát; úgyszintén az is, aki azért nem ismeri fel a döntésének kockázatait, mert elmulasztja a vezető tisztségviselőktől elvárható gondosságot.

A teljes magánvagyonukat kockáztatják?

Igen nehéz helyzetbe kerülhetnek a vezetők egy-egy nagyobb horderejű döntés meghozatalakor annak tudatában, hogy teljes magánvagyonukat kockáztatják, különösen azt figyelembe véve, hogy a döntések megítélésére mindig utólag, a következmények ismeretében kerül sor.

Kérdéses az elvárható gondosság későbbi megítélése például abban az esetben, ahol a vezető a cég az egyik legnagyobb vevőjével szemben fennálló nagy összegű számlakövetelése behajtása érdekében a további üzletek reményében is bízva tárgyalásokat kezdeményez, a tárgyalások alatt azonban az adós társaság felszámolás alá kerül.

Amennyiben azonban azonnal fizetési meghagyásos eljárást, majd az adós cég vagyonára végrehajtást kezdeményezett volna, a felszámolás során megtérülést is valószínűsítő kedvezőbb helyzetbe kerülhetett volna, míg ennek hiányában hátrasorolt számlakövetelése semmilyen megtérüléssel nem kecsegtet, és ez által a vállalat veszteséget szenved.

Megoldás a menedzserszerződés

Ezek a szigorítások nemcsak a vezetőknek okozhatnak fejfájást, hanem a munkaadóknak is, hiszen a vezetőkben olyan pszichológiai gát alakulhat ki, amely a kreativitás, innováció ellen dolgozik és ez a vállalat profitabilitására is kihathat - húzta alá dr. Rácz Zoltán.

Megoldást nyújthat a kialakult helyzetre egy részletes menedzserszerződés megkötése, esetleg a meglevő szerződés felülvizsgálata, mellyel csökkenthető a vezetőre nehezedő nyomás is: a felek részletesen szabályozhatják a vezető kötelezettségeit vagy meghatározhatják az "elvárhatóságot" a döntéshozatal során, így például mikor kerüljön bevonásra a döntéshozatalba külső szakértő, esetleg ügyvéd.

A menedzserszerződés lehetőséget ad arra is, hogy az enyhe gondatlansággal okozott kárért fennálló felelősséget korlátozzák a felek, azaz a teljes kártérítés helyett ebben az esetben egy bizonyos összegig felelhet a vezető. Szabályozhatják továbbá, hogy milyen kérdések esetén forduljon a vezető a tulajdonosokhoz, taggyűléshez illetve közgyűléshez, esetleg a felügyelő bizottsághoz, vagy meghatározhatják pl. a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott és a társaság taggyűlése vagy közgyűlése által megszavazható felmentvény előterjesztésének kérdéskörét.

Ezért célszerű a vezető állású vagy a vezetőnek minősített munkavállalókkal menedzserszerződéseket kötni, vagy a meglévő munkaszerződések felülvizsgálatát kezdeményezni, hiszen ez mindkét oldal érdekét szolgálja - tanácsolta végezetül a Yingke Várnai Ügyvédi Iroda szakértője.