Hibás termékek (II. rész): mi a teendő a hiba felfedezése után?

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint egy termék hibájának megléte önmagában nem elegendő, szükséges az a nyilvánvaló dolog is, hogy az eladó a hibáról tudjon. Dr. Vizi András szerint a vásárló a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni, fogyasztóknál a törvény két hónapos határidőt állapít meg.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője háromrészes írásunk első részében azt járta körül, mit is értünk a felelősségi kérdéseken, mi minősül mennyiségi, illetve minőségi hibának.

Dr. Vizi András szerint a késedelmes bejelentésének egyik jogkövetkezménye, hogy a vevő csak a bejelentés után keletkezett kárát tudja érvényesíteni. Például, ha a fogyasztó a hibás gépjárművet nem tudja használni, de ezt csak a hiba keletkezése után négy hónappal jelenti be az eladónak, nem követelheti a négy hónap alatt felmerült gépjárműbérleti díjat, még ha indokolt is volt bérautót igénybe vennie. Leszögezhető, hogy a vevőnek - akár fogyasztó akár nem - nyomós érdeke fűződik a hiba minél előbbi bejelentéséhez.

Természetesen a bejelentés történhet szóban is, de a bizonyíthatóság miatt gyakorlatilag mindig írásban kell megtenni, és vagy faxon, vagy tértivevényes küldeményként, e-mailként megküldeni, esetleg az eladóval átvetetni egy példányt. A bejelentéshez nagyon fontos következmények fűződnek, és nem elhanyagolható az sem, hogy a vevő írásos bejelentésére az eladónak is nyomós érdeke írásban nyilatkozni.

A felelősség időtartama

A hibásan átadott dolgokért az eladó természetesen időben korlátozottan felel. Az általános időtartam hat hónap, de ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. Állat vétele esetében a szavatossági idő hatvan nap.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője aláhúzta: fogyasztói szerződésekben a szavatossági idő két év, ettől nem lehet érvényesen eltérni. Egy kivétellel, használt dolog esetén a fogyasztói szerződésben is meghatározható két évnél rövidebb időtartam, de legfeljebb egy évre lehet leszorítani az eladó felelősségét.

A szavatossági igények

A hibátlan teljesítés biztosítása érdekében a törvény négyféle szavatossági jogot nevesít: elsősorban a kijavítást, a kicserélést, másodsorban pedig az árleszállításra, és a szerződéstől elállásra is lehetőséget ad. A szavatossági igények közül a vevő választhat, választási joga azonban főszabályként csak az azonos szinten szabályozott szavatossági jogok között áll fenn. Például, szabadon dönthet, hogy kijavítást vagy kicserélést kér-e, de első alkalommal/az első lépcsőben nem választhatja az elállást vagy az árleszállítást.

Minden szavatossági igényt az eladó - a dolog tulajdonságaira és a vevő által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a vevőnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül köteles teljesíteni - mondta dr. Vizi András. A szavatossági kötelezettség teljesítésére a törvény tehát nem határozhat meg határidőt, viszont ez nem jelenti azt, hogy bármeddig húzható a javítás, vagy utazgathat a cserekészülék. Jogvita esetén bíróság dönti el, hogy például a javítási idő megfelelő határidőn belül történt-e.

A mindennapi, nélkülözhetetlen használati tárgyak esetén az eladó is gyorsabban köteles eleget tenni kötelezettségének. Ha az eladó javítása vagy cseréje túl hosszúra nyúlik, a vevő akár el is állhat a szerződéstől. A felek a szerződésben viszont meghatározhatnak javítási vagy csere határidőt, amiről mindig érdemes meggyőződni, mert gyakran extrém hosszú határidő szerepel a szerződésben. Ezen idő alatti bevégzett javításnál az eladó szerződésszerűen szolgáltatott, így magatartása nem kifogásolható.

Első lépcsőben, második lépcsőben

Az első lépcsőben a jogosult tehát kijavítást vagy kicserélést kérhet, az árleszállítás, illetve a szerződéstől elállás joga a második lépcsőben érvényesíthető jog. Az elállás és árelszállítást azonban csak két esetben választhatja a vevő. Ha az első lépcsőben nevesített jogok egyikének érvényesítésére sincs joga, azaz sem kijavítást, sem kicserélést nem kérhet, mivel például ezeket a szerződésben a felek kizárták, vagy a szolgáltatás nyújtása volt hibás, amit kijavítani, vagy kicserélni nem lehetséges, vagy nem életszerű.

Ha azonban kijavítás vagy kicserélés szavatossági jogként érvényesíthető, a vevő akkor élhet a második lépcsőben szabályozott valamelyik jogával, ha az első lépcsőben érvényesített jog teljesítését az eladó nem vállalta, vagy annak a meghatározott feltétele szerint nem tud eleget tenni. Remélhetőleg egyre szélesebb körben érvényesül majd a köznyelvben csak cseregaranciaként nevezett intézmény, mely igazándiból azt jelenti, hogy az eladó a javítást kizárva rögtön cserét vállal. A törvényi sorrendtől a fogyasztó hátrányára viszont nem lehet eltérni, csak előnyére - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Elállás és árleszállítás

Az elállással a vevő visszamenőleg felbontja a szerződést, mintha megkötése meg sem történt volna. Ebben az esetben a dolgot vissza kell adni, és a vételárat lehet követelni az eladótól. Az arányosság követelményét szem előtt tartva, akkor lehet felbontással élni, ha az eladó a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy ezeket nem a szerződésben foglalt határidő alatt, illetve a dolog rendeltetésszerű használatát szem előtt tartva végezte el.

Jelentéktelen hiba miatt viszont elállásnak nincs helye, csak az árleszállítás követelhető. Az általános polgári jogi szabályok alapján akkor is el lehet állni a szerződéstől, ha a vevő oldalán érdekmúlás következett be. Érdekmúlás például akkor jöhet szóba, ha az eladó alaptalanul visszautasította a hiba kijavítását és a vevő mástól azonos terméket vett, vagy az időmúlás miatt egyszerűen nem tart igényt a termékre.

Dr. Vizi András figyelmeztetett: ha a szavatossági problémából bírósági eljárás keletkezik, természetesen lehetőség van a javítást, vagy a cserét kikényszeríteni, de optimális esetben a vevő már az elállás után van, és a követelése kézpénzfizetésre irányul. A bírósági eljárások gyakran több éves lefutási ideje miatt életszerűbb a pénzköveteléssel élni, mint a több éves terméket javíttatni. Jelentéktelen hiba esetén persze legfeljebb árleszállításra van lehetőség, de ennél talán ilyenkor jobb megoldás a hibát mással kijavíttatni és a javítási díjat követelni.