Jelentős változás a vezetői felelősség körében az új Mt hatályba lépésével

A Yingke Várnai Zamostny Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új Munka törvénykönyvének ez év júliusától hatályos szabályai igen jelentős változásokat hoztak a vezetőkre és a munkavállalókra vonatkozó kárfelelősségi szabályokban. Dr. Rácz Zoltán úgy látja, a felelősségi szabályok változása felértékelte a cégek életében a belső szabályzatok jelentőségét és ki kell azt emelni, hogy a jogi szabályozás alapján felvetődhet a vezető felelőssége a társaságok belső szabályozottságának hiányossága esetén.

A Yingke Várnai Zamostny Ügyvédi Iroda szakértőjével korábban készült írásunkban azt mutattuk be, hogy amennyiben egy vezető nem úgy jár el, ahogy egy vezetőtől az adott helyzetben elvárható, az ebből eredő teljes kárért a vétkesség fokára tekintet nélkül - tehát mind a szándékosan, mind a gondatlanul okozott kárért - korlátlanul felel teljes vagyonával.

A belső szabályozottsággal kapcsolatban fontos kérdésként merül fel, hogy az új Mt. által adott helyzetben hogyan alakul a vezetői kárfelelősség, felvetődhet-e a vezető felelőssége a megfelelő belső szabályozottságért, illetve annak hiányáért. Felvetődhet-e a felelőssége akkor, ha megfelelő belső szabályozás esetén kimenthette volna a munkáltató a kárfelelősségét, vagy megállapítható lett volna valamely munkavállaló felelőssége, de ennek hiányában nem?

Munkáltatói vs. vezetői felelősség

Az Mt. szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Az Mt. azt is részletesen szabályozza mikor "ússza" ezt meg a munkáltató, így például ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Vagy, például ha a kárt a munkavállaló vétkes magatartása okozta.

Az új Mt. tehát a munkáltató felelősségi körét szűkíteni kívánta és a bírói gyakorlat által kiterjesztően értelmezett a korábbi törvényben alkalmazott "működési kör" helyett az "ellenőrzési kör" fogalmát határozta meg kimentési okként, melyet azonban ennél pontosabban nem határozott meg, így azt, hogy mi is tartozik a munkáltató ellenőrzési körébe, illetve hogy milyen esetekben mentesülhet a munkáltató a felelősség alól, majd a bírói gyakorlat fogja kidolgozni - összegezte az Ügyvédi Iroda szakértője.

Ebben az összefüggésben a belső szabályzatok szerepe - a Yingke Várnai Zamostny Ügyvédi Iroda szakértője szerint - azért értékelődött fel, mert a belső utasítás megszegése kimentési okot jelenthet a munkáltató számára. A vezetőnek, mint a munkáltató képviselőjének a felelőssége pedig abban áll, hogy e kimentési lehetőségeket megteremtse, azaz a károk megelőzése és a munkáltató felelősségének minimalizálása érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye. Ez a gyakorlatilag azt jelenti, hogy többek között, a lehető legpontosabban és legrészletesebben kerüljön szabályozásra mi is tartozik a cég ellenőrzési körbe, minden feladatnak legyen felelőse, ezen feladatok közül melyik feladatért melyik munkavállaló felel, mindezekről a munkavállalók kellően ki legyenek oktatva, és betartásuk kellően ellenőrizve legyen.

Munkavállalói vs. vezetői kárfelelősség

A munkavállalói kártérítési felelősség szabályai is jelentősen változtak. 2012. július 1. napjáig a munkavállaló legfeljebb másfél havi átlagkeresetének erejéig felelt enyhe illetve súlyos gondatlanság esetén. Az új Mt. hatályba lépésével azonban a munkavállaló szándékossága és súlyos gondatlansága esetén a teljes kárért korlátlanul, enyhe gondatlanság esetén pedig négyhavi távollét díjának erejéig felel, amennyiben a munkaviszonyból származó kötelezettségek megszegésével kárt okoz a munkáltatónak.

Az ilyen jelentős változások a munkavállalói felelősség szempontjából értékelték fel a belső szabályozottság szerepét. Ennek pedig az az oka, hogy a munkavállalói kötelezettségek pontos, részletes szabályozása, oktatása, ellenőrzése esetén a munkavállaló belső szabályokban, utasításokban meghatározott kötelezettségének megszegése többnyire súlyos gondatlanságnak minősül, így a belső utasítás megszegése esetén az abból eredő kárért a munkavállaló korlátlanul felel.

Dr. Rácz Zoltán szerint, a fenti kérdés megválaszolásaként, felvetődhet a vezető felelőssége akkor, ha a nem megfelelő belső szabályozás miatt nem mentheti ki magát a munkáltató, vagy nem állapítható meg valamely munkavállaló felelőssége. Így például: ha egy irodaházban a bérlő munkáltató munkavállalója nem szándékosan a házirend megsértésével kárt okoz a bérbeadónak és a bérbeadó ezt a kárt érvényesíti a bérlő munkáltatón, ha a munkavállaló nem ismerte a házirendet, mert a munkáltató erről elmulasztotta értesíteni, és annak betartását nem tette a munkavállalói kötelezettségek részévé, akkor a munkavállaló kárfelelőssége valószínűleg kizárható, viszont másik oldalról, ugyanezen okokból, a vezető felelőssége felmerülhet.

Érdemes még a vezetők figyelmét felhívni arra is, hogy amennyiben a munkáltató valamilyen felelősséget a munkavállalótól átvállal, vagy "elenged" - így például, amikor a munkavállaló által felróhatóan a céges gépkocsiban okozott kár esetén a Casco-önrészt átvállalja - az ilyen és ehhez hasonló kedvezményeket célszerű felettessel/tulajdonossal jóváhagyatni, mégpedig a későbbi esetleges felelősségre vonhatóságának elkerülése érdekében.