Hogyan kell szabályosan kivilágítani a gépjárműveket?

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a címben feltett kérdés, meglepő módon, olykor nem is annyira egyértelmű, és számos gépjárművezető nincsen tisztában azzal, hogy mikor, mivel és hogyan kell kivilágítani a gépjárműveket. Hasonlóképen nem tudják, hogy mi történik, ha a világítás nem megfelelő, és összességében mit is mondanak az egészről a vonatkozó jogszabályok, rendeletek.

A KRESZ szabályozása alapján a járműveket éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, ez elég nyilvánvaló, így az emberek többsége tisztában van vele. Ez tompított fényszóró és helyzetjelző használatát jelenti, kivéve egyes segédmotoros kerékpárokat, amelyeken gyárilag nincs tompított fényszóró.

Ám néhányan nincsenek tisztában azzal, hogy a járművekkel nappal és jó látási viszonyok mellett is világítani kell. Kocsival csak akkor, ha lakott területen kívül közlekedünk, de amit végképp kevesen tudnak, hogy motorral lakott területen belül is folyamatosan be kell kapcsolni a tompított fényszórót.

A távolsági fényszóró (reflektor) használata csak lakott területen kívül engedélyezett, kivéve, ha fényjelzést adunk. Ha szembe jön gépjármű, vagy előttünk halad, nem használhatjuk a távolsági fényszórót, és ugyanez igaz akkor is, ha az úttal párhuzamosan vonat vagy hajó közlekedik, mert őket sem vakíthatjuk el a reflektorral. Természetesen fényjelzést sem lehet adni, ha az elvakítaná a forgalom más résztvevőjét - figyelmeztetett dr. Szabó Áron.

Ködlámpa és fényszóró

A D.A.S. JogSzerviz szakértője hangsúlyozta: a ködlámpák használata csak akkor engedélyezett, ha ezt a látási viszonyok indokolják. A hátsó ködlámpa ugyanis a féklámpa fényének megfelelő fényerővel világít, így normál látási viszonyok között megtévesztő lehet. A ködfényszóró (első ködlámpa) pedig a reflektorhoz hasonlóan vakít, ha köd vagy sűrű eső nem tompítja a fényét.

Álló járművön a tompított fényszórót csak ködben és hóesésben lehet használni, ködlámpát és reflektort egyáltalán nem. Természetesen ez nem vonatkozik arra a járműre, ami csak forgalmi okból állt meg. Viszont a járművet álló helyzetben is ki kell világítani, ha az az úttesten áll, és nincs kellőképpen megvilágítva a közvilágítás vagy egyéb fényforrás által.

Féklámpa, irányjelző

A fentiek mellett fontos még megemlíteni azt is, hogy a szabályok betartását a rendőrség nyilvánvalóan ellenőrzi, és vannak olyan hibák, amikor bizony nem mehetünk tovább, ameddig az nincsen kijavítva. Nem vehet részt a forgalomban olyan gépjármű, amelynek az összes féklámpája elromlott, vagy nem működik az irányjelzője, illetve a bal oldali első vagy hátsó helyzetjelzője.

A féklámpára nincs mentség, az irányjelzővel tovább lehet haladni, ha kézzel tudunk jelezni (mindkét irányba), a helyzetjelző hibája pedig nem azonnali probléma nappal és jó látási viszonyok között, illetve ha az a tompított fényszóróval helyettesíthető. Ez utóbbi esetekben is az első adandó alkalommal ki kell cserélni az izzót.

A kerékpárosok kivilágítása

A kerékpárosok kivilágítását szintén a KRESZ szabályozza. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között olyan kerékpárral lehet közlekedni, amelyre előre fehér, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el. E mellett lakott területen kívül viselni kell fényvisszaverő mellényt, vagy egyébként fényvisszaverő ruházatot - mutatott rá dr. Szabó Áron.