"A gazdáknak kartellezni nem kell félniük jó lesz" (1. rész)

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője szerint a nemrég elfogadott mezőgazdasági kartell-kivétel és bírság-moratórium szakmailag nem kellően alátámasztottak, s az új szabályok gyakorlati alkalmazása is számos buktatóval jár. A nehezen értelmezhető törvényszöveg miatt még sokáig nem lehet biztosan megmondani, hogy pontosan milyen körben kaptak az agráriumhoz kötődő vállalkozások felmentést az általános versenyszabályok betartása alól - mondta el az [origo]-nak dr. Tóth Tihamér.

Az Országgyűlés 2012. november 19-én fogadta el a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXXVI. törvényt, amely tíz nappal később hatályba is lépett.

Ettől a naptól kezdve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korlátozottan léphet csak fel az agráriumhoz kötődő kartellekkel szemben. A törvényt egyéni képviselői indítvány nyomán, a mezőgazdasági bizottság erőteljes támogatásával, az informatikai és gazdasági bizottság kezdeti kifogásain túllépve fogadta el az Országgyűlés.

A GVH Versenytanácsának elnöki tisztét korábban betöltő ügyvéd, dr. Tóth Tihamér emlékeztet arra, hogy már a nyáron hatályba lépett szakmaközi törvény 7. cikke is tartalmazott egy bírságmellőzést előíró kivételi rendelkezést a szakmaközi szervezetek piacszervezési intézkedései vonatkozásában. Ez akkor még kifejezetten az uniós joggal összhangban került megfogalmazásra, a durva kartellek nem kaphattak ily módon menlevelet.

A módosítás célja és indoklása

A módosítás célja, hogy a mezőgazdasági ágazat sajátosságaira tekintettel (tovább) lazítson a versenyjog szigorán. A módosításhoz fűzött indoklás értelmében fontos, hogy a mezőgazdasági ágazat sajátosságaira figyelemmel (termékek szezonális piaci jelenléte, időjárási hatások, ellátásbiztonság, stb.), valamint a mezőgazdaságból élők méltányos jövedelmének biztosítása érdekében a mezőgazdasági ágazatra a gazdaság többi ágazatához képest enyhébb versenyjogi szabályok vonatkozzanak.

Dr. Tóth Tihamér ugyanakkor úgy gondolja, hogy a mezőgazdasági sajátosságok kezelésére a jelenlegi uniós és magyar jogszabályok is lehetőséget adnak. A GVH gyakorlatában nem lehet olyan döntést találni, amely igazságtalanul szankcionálta volna a mezőgazdaságból élő magyar földműveseket, feldolgozókat.

Nehezen értelmezhető feltételek

A módosult szakmaközi törvény 18/A §-a mezőgazdasági termék vonatkozásában kizárja a kartelltilalom alkalmazását, ha a versenytörvény 11. §-a szerinti megállapodásból eredően a gazdasági verseny korlátozása vagy megakadályozása szükséges a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez. További nehezen értelmezhető feltétel, hogy e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett piac szereplője ne legyen elzárva, továbbá hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének alkalmazására nem került sor.

Mint az 1991 óta ismert, a versenytörvény említett 11. §-a tiltja a vállalkozások közötti versenyellenes megállapodásokat, összehangolt magatartást és vállalkozások társulásainak döntéseit. Hasonló tartalommal lép fel az EU működéséről szóló szerződés 101. cikk (1) bekezdése is a kartellekkel szemben, amennyiben az eset érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet.

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új kivétel kapcsán nem egyértelmű, hogy az milyen piacokra és milyen vállalkozásokra terjed ki. Nem lesz könnyű helyzetben a GVH, amikor például egy terméktanács döntésével létrehozott árkartellt kell majd megítélnie.

A szakmaközi törvény ugyanis a versenytörvény által nevesített három elkövetési magatartás közül csak egyről szól, az e szektorban különösen életszerű társulások döntéseiről (ilyen egy terméktanács, szövetség piacvédő tevékenysége) és az összehangolt magatartásról egyaránt hallgat. Mivel a tilalom alóli kivételeket nem szokás tágan értelmezni, már emiatt is kétséges, hogy elérhető-e egyáltalán a jogalkotó által kitűzött cél.

Hol vannak a kivételezett vállalkozói kör határai?

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint az sem tisztázott, hogy hol vannak a kivételezett vállalkozói kör határai. A szakmaközi törvény 1. § (b) pontjának rendelkezései a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket termelő, feldolgozó, valamint forgalmazó jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és egyéb gazdálkodó szervezetre, természetes személyre és családi gazdálkodóra vonatkoznak. Mivel a szakmaközi törvény hatálya kiterjed az élelmiszeripari termékekre is, azonban az új kivétel csak a mezőgazdasági termékekről szól, nem világos, hogy a feldolgozóipar szereplőire is ki fog-e terjedni a kartellmentesség.

A jogalkotó, úgy tűnik, nem csak a közvetlenül a földből élő gazdálkodókra korlátozta a kivételt, arra elvileg bárki hivatkozhat, akinek a tevékenysége akár közvetetten, távolról is kapcsolódik a mezőgazdasági termékekhez. Így akár a felvásárlók, közvetítők, feldolgozók és kiskereskedelmi láncok is érvelhetnek majd azzal, hogy a kenyér, tojás vagy liszt egyeztetett áremelésére azért volt szükség, hogy a mezőgazdaságból élők méltányos jövedelme (így közvetetten az övék is) biztosítva legyen.

(A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetőjével készült írás második részét hamarosan közöljük - a szerk.)