Az üzletrész zálog anomáliáira hívja fel a figyelmet a Schönherr

Az üzletrészen alapított zálogjog mindig is viták kereszttüzében állt; például a jogászok között évekig komoly vita folyt arról, hogy az üzletrész ingó dolognak minősül-e és ehhez képest milyen típusú zálogjoggal lehet megterhelni: ingó dolgokon alapítható jelzálogjoggal vagy jogon és követelésen alapítható zálogjoggal?

A fenti kérdésből fakadt az a probléma, hogy az üzletrészen alapított zálogjogot melyik nyilvántartásba kell bejegyezni. Bár a besorolás nem nevezhető problémamentesnek, mára tisztázott, hogy az üzletrészt jogon és követelésen alapított zálogjoggal lehet biztosítékul lekötni, és a cégjegyzékbe kell bejegyezni, mondta Szalóki Gergely, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogásza.

Ennek ellenére a mai napig találkozhat az ember olyan cégbírósági döntéssel, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéshez a Magyar Országos Közjegyzői Kamara zálogjogi nyilvántartásába való bejegyzés megtörténtének igazolását követeli meg, mondta Szalóki.

Bejegyzéssel vagy a szerződés létrejöttével jön létre?

Egy másik kérdés, ami felmerül, hogy az üzletrészen alapított zálogjog cégnyilvántartásba történő bejegyzése konstitutív-e, azaz a zálogjog a bejegyzéssel jön-e létre, vagy az azt alapító szerződés megkötésével? A Ptk. jogon és követelésen alapított zálogjogra vonatkozó 267. szakasza egyértelműen leszögezi, hogy ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja (például: ilyen a cégnyilvántartás is), akkor a zálogjog az e nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Mégis a cégnyilvántartás ellentmondó adatokkal hozhatja zavarba az üzletrészen alapított záloggal találkozó szakembereket.

A cégnyilvántartás ugyanis feltünteti a céget érintő változás keltét, e változás bejegyzésének dátumát és a változás hatályát is. Üzletrészen alapított zálogjog esetében a cégbíróság a céget érintő változás kelte esetében feltünteti az üzletrészen alapított zálogszerződés dátumát, a változás bejegyzésének dátuma esetben pedig értelemszerűen a bejegyzés keltét.

A cégbíróság azonban a hatályt rendszeresen a Ptk.-val szembe menve, rosszul jelöli meg, mert a cégnyilvántartásba a zálogszerződés dátumát jegyzik be a hatályosulás napjaként. Így olyan jogi nonszensz jött létre, hogy az üzletrészt terhelő zálogjog már az előtt hatályos, hogy létre jött volna (hiszen az a Ptk. értelmében a bejegyzéssel jön létre, mely természetszerűleg csak a zálogszerződés megkötését követően történhet). Ez még önmagában nem okoz gondot, hiszen - ekkor még - egyértelműen lehet azonosítani, hogy a Ptk. szerint a zálogjog mikortól terheli az üzletrészt (a bejegyzés keltétől).

Változásnál csőstül jöhetnek a gondok

Más a helyzet azonban akkor, ha az üzletrészen alapított zálog bejegyzését valamilyen - nem is feltétlenül közvetlenül a zálogjogra vonatkozó - változás érinti. Tegyük fel, hogy a bejegyzett zálogjogosult székhelye megváltozik! Ebben az esetben a cégbíróság törli a zálogjogot tartalmazó bejegyzést, és új rovatot nyitva újra bejegyzi a zálogjogot a zálogjogosult új adataival. Az új rovat alatt azonban már nem az eredeti bejegyzés dátuma fog szerepelni, hanem az újbóli bejegyzés dátuma, magyarázta Szalóki.

Ennek köszönhetően pusztán a cégkivonatból már nem lehet meghatározni, hogy mikor jött létre az üzletrészen a zálogjog (ha a cégbíróság a változás hatályaként - a Ptk.-val összhangban - a változás bejegyzésének dátumát tüntetné fel, akkor a zálogjog létrejöttének időpontja továbbra is megállapítható maradhatna). A gyakorlottabb szemnek gyanús lehet, hogy a változás és a bejegyzés kelte között indokolatlanul nagy idő telt el, és ez a cég iratainak alaposabb vizsgálatára késztetheti, ami aztán felfedi a valóságot. Kérdésként merülhet fel ilyenkor, hogy vajon az üzletrészt terhelő zálogjog újbóli bejegyzése a felszámolási eljárásban szabályozott megtámadási határidők számolását újraindítja-e - figyelmeztetett Szalóki.

Amikor a zálogkötelezett adataiban történik változás

De mi történik akkor, ha nem a zálogjogosult, hanem a zálogkötelezett adataiban történik változás? Például ha a zálogkötelezett, azaz a tag székhelye változik meg. A cégbíróság ez első esethez hasonlóképpen jár el: törli a tagot tartalmazó bejegyzést, és új rovatot nyitva, új rovatszám alatt, az új székhely feltüntetésével újra bejegyezi a tagot. A cégbíróság célja ezzel az eljárással az, hogy a cégjegyzék összes változása folyamatosan követhető legyen.

Az új rovatszám azonban tovább fokozza a fenti, ezúttal is jelentkező problémát. Természetes igény, hogy többtagú társaságok esetén is egyértelműen be lehessen azonosítani azt a tagot, amelynek üzletrészét a zálogjog terheli. Hogy azonosítani lehessen a zálogkötelezett tagot és ezáltal azt az üzletrészt, amelyet a zálogjog terhel, a zálogjog bejegyzése akként történik, hogy a bejegyzés a zálogjoggal terhelt üzletrész pontos megnevezése helyett, a zálogkötelezett tagot tartalmazó rovatot jelöli csak meg; ezt pedig a zálogkötelezett tagot tartalmazó rovat számára történő utalással teszi.

Tehát, ha a cégbíróság a zálogkötelezett tag székhelyének megváltozásakor (illetve bármely más bejegyzett adatának változásakor) új rovatszám alatt új rovatot nyit, akkor ezzel egyidejűleg a zálogjogot tartalmazó bejegyzésben a tag rovatszámára történő utalást is megfelelően módosítani kellene. Ennek elmulasztásakor ugyanis a zálogjog bejegyzése egy a cégkivonaton meg nem jelenő rovatra utal.

A cégbíróság a kérelem feldolgozásakor azonban a zálogjog bejegyzésének rovatszámra történő utalásának módosítását rendszerint elmulasztja, hiszen a tag székhely módosításának bejegyzésére vonatkozó változásbejegyzési kérelme erre általában nem terjed ki, a cégbíróság pedig szigorúan csak a kérelmet vizsgálja. Mindez oda vezet, hogy a zálogjogosult joga egy már törölt rovatra utal. Felmerül a kérdés, hogy a cégbíróság ezen eljárása (illetve a tag mulasztása) ezzel kiüresíti-e a zálogjogosult egyébként fennálló zálogjogát, és egy alapvetően nyilvántartási jellegű probléma megakadályozhatja-e a zálogjog végrehajtását? - mondta Szalóki.

A zálogjogosult rendszeres ellenőrzése

A fenti anomáliát kijavítási kérelemmel szokásos orvosolni. A kézenfekvő megoldás viszont az lenne, ha a cégbíróság kijavítási kérelem nélkül, a zálogkötelezett tagot érintő változás bejegyzésekor maga módosítaná a változással érintett rovatszámot abban az esetben, ha a változással érintett üzletrészt zálogjog terheli, mondta Szalóki. Ez azt jelenti, hogy a zálogjogot a meglévő rovaton törlik, és új rovatot nyitva - ezúttal már a helyes rovatszámra utalással - újból bejegyzik.

Ekkor azonban zálogjog bejegyzésének eredeti dátuma - mint azt fent jeleztük - eltűnik a cégkivonatról. A másik megoldás az lenne, ha a jogalkotó módosítaná a jogszabályi környezetet, hogy a fenti problémákat kiküszöbölje. Érdemes lenne megfontolni a rovatszámra történő utalás rendszerének módosítását is. Amíg azonban ezek egyike sem valósul meg, a zálogjogosultra marad annak rendszeres ellenőrzése, hogy a cég adataiban bekövetkező bármilyen változás, hatással van-e az üzletrészen alapított zálogjogára, mondta a szakértő.