Gyakori, különösen fehérnemű, fürdőruha és alsóruházati cikkek esetén, hogy vagy még az üzletben - jellemzően a próbafülkében, vagy a termékhez csatolt dokumentumban - arról tájékoztatják a fogyasztót, hogy a terméket higiéniai okból nem cserélik ki. Ám a hibás terméknél kötelező a csere, azt nem zárhatja ki azt a kereskedő, hiába sérül a higiénia a használattal.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint le kell szögezni, hogy csak akkor értékelhetjük ezt az esetet jogellenesen félrevezető tájékoztatásként, ha hibás termék esetében zárja ki a kereskedő a csere érvényesítését, mivel arról a kereskedő szabadon dönt, hogy nem hibás termékek méretbeli, színbeli cseréjét lehetővé teszi-e a vásárlók számára.
Az akciós termékek kérdése
Egyes kereskedők gyakorta hivatkoznak arra, hogy az akciós vagy leértékelt árura nem jár szavatosság, illetőleg garancia. Dr. Vizi András szerint ezzel ellentétben valójában a vonatkozó jogi előírások alapján az ilyen termékekre is ugyanúgy irányadóak a szavatosság, illetőleg kötelező jótállás.
Egy esetben mégis lehetséges a kereskedő jogos eljárása, ha az üzletben felhívták a fogyasztó figyelmét arra, hogy a megvásárolt termék azért akciós, mert valamilyen apró szépséghibája van, akkor ezen hiba miatt nincsen lehetőség kicseréltetni, kijavíttatni azt, mivel erre felhívták a vevők figyelmét . E mellet azonban a termék más - nem ismert - hibája esetében érvényesíthetőek a szavatossági jogok.
A három munkanap
Ez egy olyan kereskedői módszer, amelynek keretében arról tájékoztatják a fogyasztókat, hogy minőségi kifogásaikat csak három munkanapon belül tehetik meg az üzletben (a vállalkozásnál), és ezt követően már csakis a jótállási jegyen/használati útmutatón feltüntetett szervizhez vagy a gyártóhoz fordulhatnak minőségi kifogásaikkal.
A tájékoztatás azonban nem megfelelő, mivel a termék hibájáért az eladó a felelős- a fogyasztó jogosult minden esetben annál a kereskedőnél megtenni minőségi kifogását, akitől a terméket megvásárolta. Még akkor sem lehet továbbirányítani őt a szervizhez, ha kijavítás iránti igényt kíván bejelenteni.
Azt azért érdemes tudni, hogy a fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is bejelentheti, vagyis, ha ez kedvezőbb számára, a kijavításra irányuló igényét nem csak az eladó félnél jelezheti, tehát a fogyasztót illeti meg e körben a választás joga - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Költség és bizonyítási kötelezettség
Jellemző például, hogy a kötelező jótállás hatálya alá eső fogyasztási cikkek esetében a cégek arról tájékoztatják a fogyasztókat, hogy az el- és visszaszállítás költségeit nem viseli a cég. Ez a jogsértő tájékoztatás, mivel a termék szállítása vagy a postai költségek viselése az eladó kötelessége. A tíz kilogrammnál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható termékek esetében kötelezően elszállításról kell gondoskodnia a kereskedőnek, ha a hiba helyben nem javítható.
Szintén gyakran előfordul, hogy a vállalkozás a bizonyítási teher viselőjének személye tekintetében nyújt megtévesztő tájékoztatást a fogyasztó részére. A termék vásárlásától, számított hat hónapon belül vélelmezni kell, hogy a hiba megvolt már a vásárláskor, azaz ki kell javítani. Csak ezen hat hónap után terheli a fogyasztót a bizonyítás kötelezettsége - figyelmeztetett dr. Vizi András.
Bontatlan csomagolás
Rendkívül jogsértő kereskedelmi gyakorlat, miszerint a kijavítást, vagy kicserélést, esetleg az elállás gyakorolhatóságát az eredeti, bontatlan csomagolás meglétéhez, köti a forgalmazó. Ilyen kikötést a jogszabályok nem ismernek, szerződésben sem lehet ebben megállapodni. Az természetesen lehetséges, hogy ha a termék nem hibás, de egyéb okból cserét kérnek, akkor ezt csak érintetlen állapotban teljesíti a kereskedő.
Jótállási jegy
Előfordul, hogy a jótállási jegy meglétéhez kötik a jótállási/szavatossági jogok gyakorlását a jogszabály rendelkezések ellenére, amelyek szerint a jótállási jegy átadásának elmulasztása nem érinti a jótállási kötelezettség érvényét. A vonatkozó rendelet alapján pedig bizonyítottnak kell tekinteni a jótállást, amennyiben a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot (számlát).
Ebből adódóan, egy olyan forgalmazói kijelentés, miszerint "jótállási jegy hiányában nem érvényesíthető garancia", jogellenes, amennyiben egyébként a vásárlás tényét kétséget kizáró módon igazolni tudja a fogyasztó a blokk felmutatásával.