Jogbizonytalanságot eredményező mezőgazdasági kartell kivétel (2. rész)

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője a cikk első részében elmondta, hogy a nemrég elfogadott mezőgazdasági kartell-kivétel és bírság-moratórium szakmailag nem kellően alátámasztottak, különösen mert a kivételezettek köre nemcsak a gazdákra, hanem a felvásárlókra, termelőkre, kereskedelmi láncokra is kiterjed. A most olvasható második részben Dr. Tóth Tihamér többek közt arra hívja fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági kartellek eltérő uniós és magyar jogi megítélése jogbizonytalanságot fog eredményezni.

Az eredeti indítványhoz képest a törvény igyekszik deklarálni, hogy nem kívánt az uniós joggal ellentétes helyzetet teremteni, a szándék szerint a kivétel csak a belső piacot nem érintő, "magyar belügy" körében lenne releváns.

Mivel korábban nem volt érdemi különbség a két szabályrendszer között, a GVH megtehette, hogy nem vette túl komolyan a jogválasztás kérdését, volt rá példa, hogy a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége esetén is "kényelmesebb" módon a hazai jogot alkalmazta.

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője szerint a mezőgazdasági kartellek eltérő uniós és a magyar jogi megítélése jogbizonytalanságot fog eredményezni. Eddig az agráriumban is világos szabály volt, hogy árat egyeztetni, piacot felosztani nem szabad.

A kivételek kérdése

Az e magatartásokat továbbra is tiltó, szigorúbb uniós jog alkalmazása ugyanis azon múlik majd, hogy a kartell érintheti-e a tagállamok közötti kereskedelmet. E rendelkezés értelmezéséről a Bizottság néhány éve egy hosszú, részletes közleményt adott ki, jól mutatva a kérdés összetettségét.

Ám dr. Tóth Tihamér véleménye szerint nagyon kevés olyan árupiac létezhet, amelynek egyáltalán ne lenne kapcsolódási pontja az uniós belső piachoz. Éppen az integrációnkból adódnak időről időre piaci feszültségek, az uniós versenynek ki nem tett ágazatokban eleve nincs szükség az árakat irányító kartellezésre. Ez akár azt is eredményezheti, hogy az agrár-kartell kivétel halmaza kiüresedik.

A kivétel központi feltétele, hogy a versenyjogi jogsértés a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem elérését kell, hogy szolgálja. A GVH szerencséjére nem neki kell ebben döntést hoznia, a törvény kifejezetten a miniszterhez delegálja e feladatot. Arról azonban nem szól, hogy az eljárás alá vont vállalkozások kérelmezhetik-e ezt, vagy, hogy a GVH az eljárás mely szakaszában kell, hogy megkeresse a minisztert. Időt és pénzt takarít meg a GVH, ha az állásfoglalást már a vizsgálat során, különösen, ha annak kezdetén beszerzi, de előfordulhat, hogy az érdemi döntésért felelős Versenytanács később uniós jogot szándékozik alkalmazni az ügyben - mutatott rá a Réczicza White & Case Ügyvédi Iroda ügyvédje.

A miniszter két hónapon belül véleményez

A miniszter egyébiránt két hónapon belül alakítja ki véleményét, amely időre az eljárást a GVH felfüggeszti. A GVH-t, így különösen a csak törvénynek alárendelt versenytanácstagokat is kötni fogja a miniszter állásfoglalása. Nem tisztázott, hogy a miniszter milyen belső eljárási rendben, s főleg milyen szempontok alapján, kiket meghallgatva alakítja ki álláspontját.

A miniszter állásfoglalásával szemben nem lehet jogorvoslattal élni, minden bizonnyal a GVH határozat bírói felülvizsgálata keretében merülhet fel annak megvitatása, hogy helyesen értelmezte-e a miniszter a méltányos jövedelem fogalmát. Ehhez persze az szükséges, hogy a GVH végzése tartalmazzon erre vonatkozó részletes indokolást.

Még izgalmasabb kérdések adódhatnak abból is, ha figyelembe vesszük, hogy a versenytörvény 11. §-át nemcsak a GVH, hanem bíróságok is közvetlenül alkalmazhatják. A szakmaközi törvény kivételének szövegezése kifejezetten a GVH eljárására vonatkozik, mintha nem is anyagi jogi kivételről lenne szó. Egy mezőgazdasági kartell miatti kártérítési perben a bíró elvileg továbbra is a kivétel által nem korlátozott kartelltilalmat kell, hogy érvényesítse. Abszurd jogi helyzet adódhat abból, ha a miniszter tanácsát követő versenyhivatal egy ügyben felmentő döntést kell, hogy hozzon, miközben a bíró jogsértést megállapítva kártérítésre kötelezi a kartellező mezőgazdasági vállalkozókat.

A Bizottság minden esetben magához vonhatja az eljárásokat

A törvénymódosítás másik fő változtatása szerint az eljáró versenytanács a bírság kiszabását felfüggeszti a 11. §-ba ütköző olyan megállapodás vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikkébe ütköző olyan versenytársak közötti megállapodás vagy összehangolt magatartás esetén, ahol azt mezőgazdasági termék vonatkozásában követték el. Szankcionálás helyett határidő tűzésével felszólítja a megállapodásban vagy összehangolt magatartásban résztvevő feleket, hogy magatartásukat hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel. Csak a határidő eredménytelen elteltét követően hozhat az eljáró versenytanács bírságoló határozatot.

A bírságmoratórium az uniós jog alapján elbírált kartellekre is kiterjed - hívta fel a figyelmet dr. Tóth Tihamér. Ez könnyen azzal járhat, hogy az EU Bizottsága minden esetben magához fogja vonni ezeket a kartell eljárásokat, mivel kötelessége arról gondoskodni, hogy az uniós piacok működését ne torzítsák kartellek, a jogsértők pedig szigorú és elrettentő büntetésben részesüljenek. Nem látszik, mi indokolhatja a fenti gáláns kivételben nem részesülő, tehát kifejezetten káros kartellek enyhe megítélését? - tette fel a kérdést a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

Az elmúlt húsz év során a mezőgazdasági piacok szereplői is megtanulták, hogy mik azok a durva jogsértések, melyek elkövetésétől óvakodniuk kell. A most bevezetett bírságmoratóriumhoz hasonlatos rendelkezésnek ott lenne létjogosultsága, ahol egy újfajta jogi rendelkezéssel kell megismerkednie a viszonylag kisméretű, komoly jogi szaktudással nem rendelkező piaci szereplőknek. Arról nem is beszélve, hogy a "bírságkiszabás felfüggesztése" is újszerű döntési formát fog eredményezni.

További tisztázandó kérdések

Kérdéses, hogy a jogsértést kimondó határozat összegszerűen tartalmazni fogja-e a versenytanács által kalkulált bírságokat, csupán e rendelkező rész kerül oly módon megfogalmazásra, hogy az csak a nevezett határidő (egy hét, egy hónap egy év, tíz év?), eredménytelen eltelte után lép majd hatályba?

A szakmaközi törvény új 21/A. §-a értelmében mind a méltányos jövedelem kivételt, mind a bírságkiszabást megtiltó rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben és a bírósági ítéletet követően megismételt eljárásokban is alkalmazni kell. Az első ilyen próbaügy lehet a nyár végén indított "dinnyekartell" eljárás, de szintén érdekes fejlemények várhatók az olyan több évvel ezelőtti GVH döntések kapcsán, amelyek bírósági felülvizsgálata még nem zárult le. A folyamatban levő ügyek kitétel ugyanis ezekre is kiterjed, ezt nem szűkítette le a jogalkotó a GVH előtt folyamatban levő versenyfelügyeleti eljárásokra - húzta alá végezetül dr. Tóth Tihamér.