Még a szabályszegő járműre sem szerelhető esetenként kerékbilincs

Még a szabályszegés ellenére sem tehető kerékbilincs a mozgáskorlátozott személy járművére, a tűzcsapnál, vagy tűzcsapszekrénynél álló, vagy az út menti ingatlan autóbehajtójánál elhelyezett járműre - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője, aki szerint a kerékbilincselés szabályaival, a jogorvoslati lehetőségekkel érdemes tisztában lenniük az autósoknak is.

A járműnek a közúti közlekedési szabályokat sértő, valamint a közterület rendeltetésére, vagy a használatára vonatkozó jogszabályi előírásoktól eltérő elhelyezése, azaz, a szabálytalan megállás és várakozás esetén a közterület felügyelő a szabálytalanul elhelyezett gépjárműre kerékbilincset helyezhet el.

Ennek azonban feltétele, hogy a szabálytalanul elhelyezett gépjármű balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza. Ugyanakkor akadnak azonban olyan esetek, húzta alá dr. Bezzegh Edina, amikor e fenti szabályok megszegése ellenére sem lehetséges kerékbilincset alkalmazni.

Nem bilincselhető le például a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító személy) járműve, ha a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött úgy helyezték el, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából teljes egészében látható. A D.A.S.JogSzerviz szakértője rámutatott: nem bilincselhető le a tűzcsapnál, vagy tűzcsapszekrénynél álló jármű, vagy az út menti ingatlan autóbehajtójánál elhelyezett jármű sem.

A kerékbilincselés szabályai

A kerékbilincset lehetőleg a jármű azon kerekére kell felszerelni, amelyik oldalon a jármű vezetője a kormánykerék mögé ülhet, továbbá a kerékbilincselésről a közterület-felügyelet köteles megfelelő tájékoztatást adni az érintettnek. A jármű rögzítésekor a jármű szélvédőjére és arra az ajtajára, amelyen keresztül a jármű vezetője a kormánykerék mögé ülhet, illetve, ha ez nem lehetséges, jól látható módon a járműre a kerékbilincs felszerelésére történő tájékoztatást kell elhelyezni.

A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a felügyelet, és a közreműködő megnevezését, székhelyét és telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, ahol az intézkedés megszüntetése kezdeményezhető, az intézkedés időpontját, az intézkedés okát a jogalap megjelölésével.

Tartalmaznia kell a figyelmeztetést, hogy a kerékbilincs leszerelése előtt, a jármű sérülése nélkül nem helyezhető üzembe, továbbá az intézkedés költségét, a befizetésének és igazolásának módját, figyelmeztetést, hogy a jármű rögzítése csak az intézkedés költségének megfizetése után szüntethető meg, a jármű elszállítására és értékesíthetőségére történő figyelmeztetést, a felvétel készítésére vonatkozó tájékoztatást, az intézkedő felügyelő azonosító adatait és aláírását.

A kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű üzembentartóját terheli. Az intézkedés megkezdésekor az üzemben tartó személyének megállapítása céljából a járművet ellenőrizni kell a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásban.

Meg kell kísérelni az üzemben tartó értesítését

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kiemelte: ha a nyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét vagy telefonszámát, akkor egy alkalommal meg kell kísérelni az üzemben tartó értesítését az intézkedés megkezdéséről. Ha az üzemben tartó az értesítésre adott válaszában jelzi, hogy tizenöt percen belül a helyszínre érkezik, és a járművet eltávolítja, akkor az intézkedést fel kell függeszteni, ha azonban ez az időtartam eredménytelenül eltelt, az intézkedést folytatni kell.

Ha a gépjármű használója tizenöt percen belül a helyszínre érkezik, akkor a kerékbilincselés csökkentett díjat sem kell megfizetnie, ami azt jelenti, hogy mindenképpen érdemes a gépjármű nyilvántartásba bejegyeztetni telefonos elérhetőségünket, hiszen súlyos tízezreket spórolhatunk ezzel.

Az intézkedés megszüntetése, vagy félbe szakítása

Az intézkedést abban az esetben is meg kell szüntetni, vagy félbe kell szakítani, amennyiben a jármű használója előzetes értesítés nélkül ugyan, de az intézkedés közben visszaérkezik a gépjárműhez, és vállalja, hogy a kerékbilincs csökkentett költséget megtéríti, a szabálytalanságot pedig megszünteti.

Amennyiben már csak akkor érkezik a gépjármű használója a gépjárműhez, amikor a közterület felügyelet befejezte intézkedését, és csak a tájékoztatóból értesül a teendőkről, abban az esetben sürgősen be kell fizetni a kerékbilincs költségét, mivel a bilincs eltávolítására csak a költség megfizetése, illetve a befizetés igazolása után kerülhet sor.

Fizetendő díjak

Helyszínen fizetendő díj folyamatban levő intézkedés esetén (amennyiben az üzemeltető a kerékbilincs felszerelése közben a helyszínre érkezik): 5.750 Ft + Áfa (bruttó 7.190 Ft) Utólag fizetendő díj (a már felszerelt kerékbilincs eltávolításáért): 11.500 Ft + Áfa (bruttó 14.375 Ft)

A költségek visszatérítése és a rendőrségi panasz

Az intézkedés megszüntetését a bejelentéstől számított két órán belül kell lehetővé tenni. Amennyiben a közterület felügyelet a bejelentést követő két órán belül nem távolíttatja el a kerékbilincset, e határidőt harminc perccel túllép, a gépjármű használójának csak a csökkentett költséget kell megfizetnie. Amennyiben a kerékbilincs levételére jogosult fenti határidőt egy órával lép túl, a költséget haladéktalanul vissza kell téríteni.

Dr. Bezzegh Edina felhívta a figyelmet arra, hogy ha az üzemben tartó, vagy a jármű használója az intézkedéstől számított negyvennyolc órán belül nem kéri a jármű rögzítésének megszüntetését, a felügyelő a szabálytalan megállás és várakozás megszüntetése érdekében a járművet a kijelölt, megfelelően őrzött tároló helyre szállíthatja a jármű elszállítására vonatkozó szabályoknak megfelelően, mely esetben mind a kerékbilincselés, mind az elszállítás költségét meg kell fizetnie az üzembentartónak.

Amennyiben valaki sérelmesnek találja a közterület felügyelő intézkedését, panaszt terjeszthet elő. A rendőrséghez a panaszt a felügyelői intézkedéstől, vagy annak elmulasztásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon, de legkésőbb az intézkedéstől vagy annak elmulasztásától számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. A rendőrség a panaszról a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül dönt.