Schönherr Hetényi: megtarthatja-e cégnevét és cége jelenlegi székhelyét?

Az [origo] korábbi összeállításában azt a kérdést vizsgálta meg, hogy a hazai cégek eleget tettek-e az adat-bejelentési és dokumentum-benyújtási kötelezettségüknek alig pár nappal a benyújtási határidő, február 1. előtt. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda társasági jogásza azonban arra hívta fel a figyelmünket, hogy a jogszabály a februári határidővel a cégek székhelyére, nevére, illetve a kézbesítési megbízottakra is fontos előírásokat ír elő.

Miként arról korábban beszámoltunk, február elsejével lejár a cégek számára előírt adat-bejelentési és dokumentum benyújtási kötelezettség határideje, és arról is írtunk, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium semmilyen törvénymódosítást, határidő-módosítást nem tervez az ügyben.

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda társasági jogásza, dr. Vikor Orsolya megkeresésünkre kifejtette: ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy legkésőbb február elsejéig kell a cégjegyzékben szereplő adataikat kiegészíteniük/módosítaniuk azoknak a cégeknek, amelyek a tavaly márciusi törvénymódosítás óta ezt nem tették meg.

A bejelentési kötelezettség a cég képviseletére jogosult személyekre, valamint a cég tulajdonosaira, tagokra, bizonyos esetekben részvényesekre vonatkozó adatokat érint. A törvény szerint be kell jelenteni a cég képviseletére jogosult személyek (például: ügyvezető, igazgatósági tag, vezérigazgató, cégvezető stb.) születési idejét. Szintén be kell jelenteni például kft. esetében valamennyi tag születési idejét. Közös tulajdonú üzletrész esetében pedig valamennyi tulajdonostársat szerepeltetni kell a cégjegyzékben, születési idejüket is megadva.

Mivel a cégtörvény szempontjából a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi képviseletei is cégnek minősülnek, a fenti kötelezettség őket is terheli - mondta a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda társasági jogásza.

Székhely, cégnév

A cég székhelyének (illetve fióktelepeinek és telephelyeinek) használatának jogszerűségéről szintén be kell nyújtani a cégbírósághoz a cég képviselője által aláírt nyilatkozatot. Módosult ugyanakkor a jogszabály: többé nincs szükség például a bérbeadó nyilatkozatára vagy a bérleti szerződésre, a cégeljárásban elég, ha maga a cég nyilatkozik a kérdésben és erősíti meg írásban, hogy jogszerűen használja a megadott címet vagy címeket.

Szigorodtak a cégnévre vonatkozó előírások. Idén február elsejétől a cégnévnek egyértelműen különböznie kell közigazgatási és közhatalmi szervek hivatalos és köznyelvben használt elnevezésétől. Az "állami" vagy "nemzeti" kifejezés pedig csak abban az esetben szerepelhet a cég nevében, ha az adott cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég tartós állami befolyás alatt áll.

A kézbesítési megbízottra vonatkozó szabályok

Az adatbejelentésen túl meghatározott okiratok benyújtását is előírja a jogszabály. Fontos újdonság - hívta fel a figyelmet dr. Vikor Orsolya -, hogy valamennyi, a cégjegyzékben szereplő magyarországi lakóhellyel/székhellyel nem rendelkező személy vagy szervezet a köteles úgynevezett kézbesítési megbízottat igénybe venni. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízást adó személynek küldött, a cég működésével kapcsolatos iratokat átvegye, és azt a megbízónak továbbítsa.

Bármely állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy, ill. magyarországi székhelyű szervezet (például: ügyvédi iroda) lehet kézbesítési megbízott, kivéve a cég tagjait, részvényeseit, vezető tisztségviselőit és a felügyelő bizottsági tagokat. Nincs mód tehát például arra, hogy a cég külföldön lakó ügyvezetője a cég másik, magyarországi lakóhelyű ügyvezetőjét bízza meg a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával.

Érdemes alaposan megfontolni, kit, illetve milyen szervezetet bíz meg az érintett a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával. A törvény szerint vélelem szól amellett, hogy a bíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízottnak küldött okirat tartalma a kézbesítési megbízottnak való szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon ismertté vált a megbízó számára.

Kötelező jogi képviselet

Valamennyi fenti változás bejegyzési eljárásban kötelező a jogi képviselet, azaz a kötelezettség teljesítéséhez ügyvéd vagy a cég jogtanácsosának közreműködése szükséges. A jogi képviselő a cégbíróságra az iratokat elektronikus úton nyújtja be. Az eljáráshoz az ügyvédnek meghatalmazásra is szüksége van. A határidő betartásához nem elég az adatokat és a benyújtandó dokumentumokat elküldeni az ügyvédnek, az aláírt meghatalmazást is időben meg kell kapnia, melyeket február 1-ig be kell nyújtania a cégbíróságnak - hangsúlyozta a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.