Évekkel az esküvő után is köthető házassági vagyonjogi szerződés

A házassági vagyonjogi szerződés tartalmát tekintve az kizárólag a felek akaratától függ. Bizonyos korlátok ugyanakkor mégis vannak, így például jó erkölcsbe ütközhet az a házassági vagyonjogi szerződés, amelyik teljesen egyoldalúan egyik fél házasság előtt és alatt szerzett vagyonát a másik félnek juttatja - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Házassági szerződést azok köthetnek, akik éppen házasság a küszöbén állnak, illetve a házastársak. Előbbi eset rendszerint akkor fordul elő, ha a feleknek, vagy a felek valamelyikének nagyobb vagyona van már a házasság megkötését megelőzően, ezért szeretné rögzíteni, mi az, amit a házasság megkötése előtt szerzett.

Dr. Fésü Gizella szerint az utóbbira példa, ha a házasság alatt jelentős változás következik be a felek viszonyában, ilyen lehet egy nagy törés, ami a holtomiglan-holtodiglan ígéretét megkérdőjelezi. Meg lehet kötni akár a válást megelőzően is.

Az alapfelállás (jogszabályi rendelkezés) szerint a házasság megkötését követően a házastársak között az életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően osztatlan közös vagyon lesz mindaz, amit ezen idő alatt akár együtt, akár külön szereztek. Sőt még az is közös vagyon lesz, ami a különvagyon haszna (például: bankszámla kamata).

A vagyonjogi szerződés tartalma

A házassági vagyonjogi szerződés tartalmát tekintve az kizárólag a felek akaratától függ. Bizonyos korlátok ugyanakkor mégis vannak, így például jó erkölcsbe ütközhet az a házassági vagyonjogi szerződés, amelyik teljesen egyoldalúan egyik fél házasság előtt és alatt szerzett vagyonát a másik félnek juttatja.

A szerződés rögzítheti csupán a fennálló tényeket, így például azt, hogy ki, mit hozott (legyen szó ingóról pl. értékes bútor, vagy ingatlanról, akár bankszámlán elhelyezett pénzösszegről). Ezeket azért célszerű rögzíteni, mert egy hosszú házasság alatt nagy vagyon halmozódhat fel, és válás esetén a későbbiek folyamán a bizonyítás hosszú és nehézkes lehet, vagy meg is hiúsulhat.

Számos kérdés szabályozható

A felek a szerződésben jogszabálytól eltérően is meghatározhatják, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba (például: a házasság alatt szerzett vagyon is különvagyonnak számít). Mivel a szerződésben jelentős kérdésekről, illetve vagyonról rendelkezhetnek a felek, fontos, hogy a szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő (ügyvéd) által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. A jogalkotó célja ezzel, a felek részére a pártatlan, ugyanakkor szakértő tanácsadást biztosítása.

A házassági szerződésben egyéb kérdések (például egy esetleges később gyermekelhelyezés) is szabályozhatóak. Noha a későbbiek folyamán önmagában erre egy eljárást (gyermek-elhelyezési pert) nem lehet alapozni, bizonyítékként azonban felhasználható - fejezte be a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Bármikor köthető

A házassági vagyonjogi szerződés megköthető a házasság fennállása alatt (ám csupán ezen idő alatt, az életközösség megszakadása esetén vagyonközösséget megszüntető megállapodás írható), és akár évekkel a menyegző után is. Kötelező közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalni, ellenben a szerződés semmis. A szerződés a megkötésétől az életközösség fennállásáig terjed, és az életközösség megszűnését követően a volt házastársak között keletkezett vagyonközösség a házassági vagyonjogi szerződésben foglaltak szerint szüntetendő meg.

A magyar jog egyébként a következőt mondja arra az esetre, amennyiben nincs megállapodás: a házasfelek eltérő rendelkezése hiányában, a családjogi törvény alapján a házastárs különvagyonához tartozik a házasságkötéskor megvolt vagyontárgya, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgya, a személyes használatra szolgáló, és szokásos mértékű vagyontárgya különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Közös vagyon, külön vagyon

Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik. Itt elsősorban bútorokról, tévéről és hasonló, komfortfokozat növelő berendezésekről van szó.

A törvény szerint a házasság megkötésével a házastársak között vagyonközösség keletkezik, így minden, amit a házassági életközösség fennállása alatt szereznek, közös tulajdonuk lesz. Alapvetően a házastárs különvagyonához tartoznak a házasságkötéskor már tulajdonát képező vagyontárgyak, illetve azok a vagyontárgyak, amelyeket örökölt, személyesen kapott ajándékba, a személyes használatú szokásos vagyontárgy, valamint a külön vagyona értékén szerzett egyéb vagyontárgy.

Ez utóbbi alól kivételt képeznek a különvagyonhoz tartozó vagyon értékén szerzett egyéb, mindennapi közös életvitelt szolgáló szokásos méretű berendezési és felszerelési vagyontárgyak, amelyek a már említett tizenöt év házassági együttélés után válnak közös vagyonná.

Tételes felsorolás

Ajánlott és a későbbi vitákat megelőzendő megoldás, ha a házassági szerződésben felsoroljuk a házastársak saját vagyontárgyait és még az is rögzíthető, hogy a házassági életközösség során szerzett vagyon kit, milyen mértékben és módon illet meg.

A szerződésben a házastársak eltérhetnek az általános törvényi szabályozástól, a szerződés értelmében a vagyon akár lényegesen eltérő arányban is megilletheti a feleket. Ha azonban a megállapodás a jó erkölcsbe ütközik - ezt a bíróság ítéli meg - semmisnek nyilváníthatja, értelemszerűen csak a bíróság.