Fokozott óvatosság indokolt a számlát befogadó adózók részéről (1. rész)

Magyarországon jelenleg a jogszabályi környezet, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gyakorlata miatt az adózóknak sok esetben olyan körülményeket kell majd igazolniuk, amelyekre sem rálátásuk, sem ráhatásuk nincs - hívta fel az [origo] figyelmét a kialakult helyzetre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Harcos Mihály szerint mindebből kifolyólag fokozott óvatosság indokolt a számlát befogadó adózók részéről. Hogyan és miképp jutottunk idáig, mit mond az adóhatóság, mit mond az Európai Unió Bírósága, és milyen szabályokkal kell számolnunk a jövőben? A szakemberrel kétrészes elemzéssel járjuk körül a "történetet".

Évek óta a NAV egyik kiemelt ellenőrzési célpontja az áfa-levonás alapjául szolgáló számlák hitelességének vizsgálata. Ugyan tavaly nyáron az Európai Unió Bírósága több magyar vonatkozású ügyben is kimondta, hogy a NAV ellenőrzési gyakorlata nincs teljes összhangban a közösségi joggal, a tavaly év végi jogalkotási hullámmal újabb szabályok kerültek bevezetésre az adótörvényekbe, amelyek a jövőben is lehetővé fogják tenni a jelenlegi ellenőrzési gyakorlat fenntartását - fejtette ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Ha a NAV álláspontját kívánjuk megismerni, a következők mondhatók el. Az általános forgalmi adó törvény szerint az adóalanyok az áfa levonására akkor jogosultak, ha rendelkeznek az áfa összegét tanúsító hiteles számlával. A számla pedig akkor tekinthető hitelesnek, ha az formailag szabályosan került kiállításra, és tartalmában a valóságnak megfelelően tükrözi a számlázott ügyletet.

Ez utóbbi fordulatra hivatkozva az adóhatósági ellenőrzések során az adóhatóság rendszerint azt vizsgálja, hogy a körülmények alapján igazolható-e, hogy a számlázott ügylet a számlán szereplő felek között, a számlán leírt módon teljesült.

Ha ugyanis ez nem igazolható, akkor az adóhatósági gyakorlat szerint a számla hitelessége megdől, és a számlában szereplő áfa levonására nincs lehetőség. Az ellenőrzési gyakorlatban tehát az adóhatóság nem azt vizsgálja, hogy az adólevonásra jogosító ügylet megvalósult-e, hanem annak igazolását kéri számon az adózókon, hogy az ügylet minden szempontból a számlában foglaltak szerint valósult meg - mutatott rá dr. Harcos Mihály.

Példával megvilágítva: ha egy költöztető cég fuvarozók bevonásával végzi a tevékenységét, akkor a fuvarozói számlákkal összefüggésben az adóhatóság nem azt vizsgálja, hogy a költöztetés, illetve a fuvarozások megtörténtek-e, hanem azt, hogy igazolható-e, hogy az egyes fuvarozásokat valóban a számlakibocsátó fuvarozók teljesítették, mégpedig a számlán leírt módon.

Ilyenkor az adóhatóság rendszerint úgynevezett kapcsolódó ellenőrzéseket folytat le a fuvarozóknál, és megvizsgálja, hogy azok rendelkeztek-e a fuvarozások teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel (például: tehergépkocsi, bejelentett sofőr alkalmazott, irodahelyiség).

Ha az adóhatóság azt tárja fel, hogy a számlát kiállító fuvarozó nem rendelkezett a fuvarozás teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi erőforrásokkal, akkor arra fog hivatkozni, hogy ugyan a fuvar elvégzése megtörtént, azonban nem igazolható, hogy a fuvart ténylegesen a konkrét számlakibocsátó fuvarozó látta el. Ilyen esetben, miután nem igazolható, hogy a számla hitelesen tanúsítja az ügyletet, a számla áfa-tartalmának levonhatóságát az adóhatóság rendszerint megtagadja.

Felmerül a nyilvánvaló kérdés, terhelheti-e felelősség a számlabefogadó adózót olyan körülményekért, amelyek a számlakibocsátónál merülnek fel - emelte ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. A jogszabály ugyanis nem írja elő, hogy az üzleti élet szereplőinek ellenőrizniük kellene egymást, és meg kellene győződniük arról, hogy a számlázó fél valóban rendelkezik-e azokkal az erőforrásokkal, amelyek az ügylet teljesítéséhez szükségesek.

Az ügyletkötési gondosság a gyakorlatban általában kimerül abban, hogy a számlabefogadó ellenőrzi a megrendelt terméket vagy szolgáltatást, és ha rendben találja azt, akkor kiegyenlíti a számlát. Az adóhatóság értelmezése szerint azonban ez nem felel meg a kellő körültekintés követelményének. Álláspontja szerint a piaci szereplőktől elvárható, hogy ellenőrizzék az üzleti partnereiket, így különösen azt, vajon az üzleti partner ténylegesen folytat-e tevékenységet a székhelyén, illetve telephelyén, foglalkoztat-e bejelentett alkalmazottakat, rendelkezik-e az eladott termék beszerzését igazoló dokumentumokkal, stb. Az adóhatóság szemében ugyanis minden olyan körülmény, ami azt valószínűsíti, hogy az ügyletet valójában nem a számlakibocsátó fél teljesítette, a számla hitelességének megdőléséhez és az áfa-levonási jog elvesztéséhez vezethet.

(Az elemzés hamarosan megjelenő második részében dr. Harcos Mihály az Európai Unió Bíróság álláspontját és a 2013-ban hatályba lépő új szabályokat ismerteti, kitérve arra is, hogy a Jalsovszky Ügyvédi Iroda milyen megoldást lát a kialakult helyzetben - a szerk.)