A kuponok, utalványok adózásáról szóló uniós áfa-irányelv nem minden rendelkezése világos (2. rész)

Az Európai Unió Bizottsága módosító javaslata harmonizálná a kuponok és az utalványok (az angol elnevezés szerint "voucher") általános forgalmi adóztatását, ám egyelőre nem világos, hogy a szabályozás által felvetett újabb problémákra milyen megoldást fog a gyakorlat hozni. A Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértői kétrészes elemzésünk most olvasható második részében arra mutatnak rá, hogy éppen a javaslat céljaként meghatározott "semlegessége" sérülhet az áfának.

Dr. Fischer Ádám Szabolcs és dr. Riszter Gergely az elemzés első részében hangsúlyozták, hogy az uniós áfa-irányelv tervezett szabályozása számos olyan kérdést vet fel, amelynek egyelőre nem látszik tisztán a megoldása.

Arról is beszéltek, hogy a tervezet a vouchereken belül egycélú, többcélú és árkedvezményre jogosító vouchereket különböztet meg, melyeket a javaslat szerint eltérő időben és módon adóztatnának. Az elemzés első részében a szakemberek elemezte az egycélú voucherekkel kapcsolatos tudnivalókat.

Többcélú voucherek

A Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértői kifejtették: többcélú vouchereknek nevezi a javaslat azokat, amelyeknél a kibocsátáskor még nem állapítható meg, hogy azt ténylegesen hol és milyen termék vagy szolgáltatás igénybevételére fogják felhasználni. Éppen ezért a többcélú voucherek esetében felhasználáskor kell az áfát meghatározni.

A többcélú voucherek esetében ugyanis nem lehet előre meghatározni, hogy pontosan milyen áfa-kulcs alá eső termékekre fogják a voucher összegét fordítani, például ha egy könyvesbolt által kibocsátott voucherért könyvet vagy DVD-t is választhat a vásárló, akkor csak a tényleges felhasználáskor állapítható meg, hogy a voucher értéke a kedvezményes vagy a normál mértékű áfát foglalja magában.

Előfordulhat az is, hogy azt nem lehet megállapítani, hogy melyik tagállamban fogják felhasználni, például egy nemzetközi szállodalánc által kibocsátott kupon esetében, amelyet a lánc bármelyik európai tagjánál beválthat a vendég. Ebben az esetben az országonként eltérő áfa-kulcsokból adódóan szintén felhasználáskor lehet csak az áfát meghatározni és megfizettetni.

A forgalmazói láncokon keresztül történő értékesítés

Külön kiemeli a javaslat a forgalmazói láncokon keresztül értékesített többcélú vouchert. Itt ugyanis nem csak a voucher áfa-tartalmának meghatározása okoz gondot, hanem az is, hogy hogyan lehet meghatározni a forgalmazók által fizetendő áfát, akik általában nem díjazásban részesülnek, hanem névérték alatt vásárolják meg a kibocsátótól a vouchert, és a hasznuk a névérték és a vételi érték közötti különbség. Erre egy teljesen új megoldást dolgozott ki a javaslat.

Eszerint a voucher értékesítéséről csak akkor állítanak ki számlát, ha azt már a végső fogyasztó vásárolja meg - hangsúlyozták a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértői. A forgalmazók esetében pedig az eddigi gyakorlattal szemben a forgalmazó állít ki számlát a voucher kibocsátójának, mégpedig forgalmazási szolgáltatásról. A forgalmazási szolgáltatás "ára" pedig a vásárlási érték és a névérték közötti különbözet, ami ez esetben már az áfát is tartalmazza.

Az ilyen, többcélúnak minősülő vouchert kibocsátóknak, nemzetközi szállodaláncoknak, kereskedelmi láncoknak tehát 2015-től jelentősen módosulni fog a számlázási rendszerük, hiszen, ha a javaslat elfogadásra kerül, "megfordul" a számlázás iránya, és nem vouchereket fognak vásárolni egy kibocsátótól, hanem a kibocsátó részére értékesítenek forgalmazási szolgáltatást.

Az árengedményre jogosító kupon

A voucherek harmadik típusa az árengedményre jogosító kupon, amely a beváltáskor árengedményre jogosít. Ez mindaddig nem jelent problémát, ameddig a kupon kibocsátója azonos azzal, akinél azt beváltják, mivel ekkor a kuponnal csökkentett értékű számlát állít ki a vevőnek. Azonban gyakori eset, hogy egy termék gyártója állít ki árengedményre jogosító kupont a saját termékére (amit például újságokhoz vagy magazinokhoz mellékel), mivel ezen keresztül szeretné az értékesítését növelni.

Ekkor a kuponbirtokos vevő a kereskedőnek az ár egy részét a kupon segítségével fizeti ki, és a kereskedő ennek a kuponnak az ellenértékét a gyártótól utólag visszakapja. Azért, hogy az áfa-rendszer semlegességét ebben az esetben is megőrizzék, a javaslat értelmében az eladó (kiskereskedő) csak a kupon értékével csökkentett árról állít majd ki számlát a vevőnek, míg a megszerzett kupon után "beváltási szolgáltatás" címén a kupon értékének megfelelő összeget számláz a gyártónak - mutatott rá dr. Fischer Ádám Szabolcs és dr. Riszter Gergely.

Példával illusztrálva

Tehát, ha egy 20.000 forintos termékhez a gyártó egy 2.000 forintos kupont hoz forgalomba, akkor az ilyen kupont felhasználó vásárló 18.000 forintról kap számlát (amennyit ténylegesen kifizet), a kiskereskedő pedig a kupon miatt elmaradt 2.000 forint bevételt beváltási szolgáltatás címén a termék gyártója felé kiszámlázza, és így végső soron ő ténylegesen 20.000 forint bevételt ért el. Feltételezve, hogy a fenti árak minden esetben tartalmazzák az áfát, az áfa-rendszer semlegessége végig megőrizhető, hiszen a vevő, amennyiben a termék utáni áfát levonhatja, csak a 18.000 forintra eső áfát vonhatja le, míg a gyártó a saját fizetendő áfájából levonhatja a 2.000 forint értékű beváltási szolgáltatásra eső áfát, és így nincs szükség utólagos adóalap-módosításra, amelyre egyébként a jelenlegi európai bírósági gyakorlat szerint szükség lenne.

Homályos pontok és kérdések

Dr. Fischer Ádám Szabolcs és dr. Riszter Gergely szerint az elemzés első részéből, és a most olvasható második részéből is látható, hogy a gazdaság szereplőinek széles körét érinti majd az új rendelkezés, ám mindezek ellenére egyelőre nem világos, hogy a szabályozás által felvetett újabb problémákra milyen megoldást fog a gyakorlat hozni.

Például, ha a többcélú vouchert felhasználáskor adóztatják, hogyan határozzák meg a fel nem használt rész adótartalmát, amely a többcélú voucher jellegéből adódóan előre nem határozható meg az érték százalékában, mivel az áfa mértéke attól függ, hogy hol és mire használják végül fel. Ugyanakkor meg kell határozni a fel nem használt részre eső áfát is, hiszen annak az ellenértékét attól még kifizette a vásárló (gondoljunk egy olyan vásárlási utalványra, amely például akkor is érvénytelenné válhat 90 nap elteltével, ha nem használják fel, habár a teljes ellenértéket kifizette a kupon vevője).

A Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértői szerint nem világos az sem, hogy ha különböző országokban működő forgalmazók vesznek részt a többcélú voucher forgalmazásában és ezekben az országokban a forgalmazási szolgáltatás eltérő kulccsal adózik, akkor az ebből adódó eltérő mértékű adófizetést milyen módon egyenlítik majd ki egymás között a különböző országok adóhatóságai. Márpedig, ha ezeket a kérdéseket nem kezelik megfelelően, akkor éppen a javaslat céljaként meghatározott semlegessége sérülhet az áfának - figyelmeztetett a két szakember.