Jelentősen nőtt a munkavállalók kártérítési felelőssége

A Munka törvénykönyve a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen kiszélesítette a munkavállaló kártérítési felelősségének körét. Nemcsak a követelhető összeg nagysága emelkedett, hanem az elvárások is szigorúbbak a munkavállalókkal szemben - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Szabó Áron hangsúlyozta: azokról az esetekről beszélünk, amikor a munkavállaló a munkáltatónak okoz kárt akár közvetlenül, például valamely munkaeszköz megrongálásával, akár közvetve, például ha harmadik személynek okoz kárt munkavégzése során, amelynek megtérítéséért a munkáltató felelős.

A szabályozás annyiban nem változott, hogy a kártérítési felelősség alapjaiban megegyezik a Polgári törvénykönyvben foglalt általános felelősségi formulával.

Ez annyit jelent, hogy a kártérítési felelősség akkor áll fenn, ha a munkavállaló vétkes (gondatlan vagy szándékos) magatartása és a bekövetkezett, igazolható kár között ok-okozati összefüggés áll fenn. Mindezeket a tényeket a munkáltatónak kell továbbra is bizonyítania - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Amennyiben a munkavállaló vétkessége nem igazolható, akár azért, mert még gondatlanság sem terheli, azaz kellő körültekintéssel sem kellett előre látnia a káresemény bekövetkezésének lehetőségét, akár azért, mert bár tudatában volt annak, hogy a magatartás kárt okozhat, de erre a munkáltató figyelmét bizonyíthatóan felhívtam és ennek ellenére a munkáltató utasította erre a cselekményre, kártérítés nem követelhető tőle.

Emelkedtek a munkáltató által követelhető összegek

Vétkesség esetén fontos változás, hogy emelkedtek a munkáltató által követelhető összegek. Míg korábban a gondatlan károkozásért a törvény maximum félhavi átlagkeresetnek megfelelő kártérítést tett lehetővé, amit a munkaszerződés és a kollektív szerződés emelhetett másfél, illetve hat havi összegre, addig a hatályos szabályok mindezen jelentősen módosítottak.

Ezek szerint már az enyhe gondatlanság esetén is négyhavi távolléti díj összegének felel meg a kártérítés felső, jogszabályi határa, amelyet kollektív szerződésben maximum nyolc havi távolléti díjnak megfelelő összegre emelhetnek. (Az átlagkereset fogalmát a Munka törvénykönyve már nem használja).

A szándékos károkozásért továbbra is teljes kártérítési felelősséggel tartozik a munkavállaló, nagyon fontos viszont, hogy ezt a teljes felelősséget a jogalkotó kiterjesztette a súlyos gondatlansággal okozott kárra is - húzta alá dr. Szabó Áron.

Amikor teljes az anyagi felelősség

Ez annyit jelent, hogy a munkavégzés során nagyon körültekintőnek és felelősségteljesnek kell lenni, és ha például alaptalanul bízunk abban, hogy magatartásunk - bár tudjuk, hogy károkozásra alkalmas - nem fog káreseményhez vezetni, azt kockáztatjuk, hogy a mégis bekövetkező esetleges kárért teljes anyagi felelősséggel tartozunk.

A fentieken túl a leltárhiányért és a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett, kizárólagosan a munkavállaló használatában, kezelésében levő dologban bekövetkezett kárért való felelősségre a törvény speciális szabályokat tartalmaz - utalt rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.