Kúria: a Synergon-vezérek halálos balesetéért a repülőgép üzemeltetője tartozik kártérítéssel

Az [origo] értesülései szerint a Kúria múlt heti döntése alapján a Synergon Rt. vezéreinek tragikus repülőgép-balesetéért a gép üzemeltetője tartozik kártérítési felelősséggel. A döntés ezért rendkívüli jelentőségű, mert nem csupán a repülőbalesetek esetében, hanem minden rendkívüli időjárási körülmény által teremtett veszélyhelyzetben szóba jöhető kártérítési felelősség szempontjából iránymutató lehet.

Mint emlékezetes, 2001. június 14.-én a Zágrábból Siófokra tartó Cessna 210-es gépen a Synergon Informatika Részvénytársaság öt vezetője és a pilóta tartózkodott, a gép szárnya a viharban levált és valamennyi rajta tartózkodó ember szörnyethalt.

Áldozatul esett Gyurós Tibor, a Synergon elnök-vezérigazgatója, Lakatos Levente, vezérigazgató-helyettes, valamint Felkai András és Völgyes Iván igazgatósági tagok, továbbá Dósán Gyula, illetve a pilóta, Wittinger Péter.

A vizsgálatok évekig tartottak, és azt állapították meg, hogy sem a pilóta, sem a gép karbantartói nem felelősek a balesetért, azt nem üzemi hiba, hanem kizárólag a rendkívüli időjárási jelenségek okozták. A rendőrség a nyomozást bűncselekmény hiányában lezárta, viszont a meteorológiai viszonyokra hivatkozó szakvéleményekre tekintettel a légitársaság felelősségbiztosítója, az Allianz nem fizette ki az utasok valamennyi közeli hozzátartozója részére a teljes kártérítést.

Iránymutató lehet a Kúria döntése

Az [origo] megkeresésére dr. Kovács Kázmér ügyvéd, felperesi jogi képviselő elmondta, hogy a Kúria április 17.-én pontot tett a felelősségi vitára, ami iránymutató lehet a továbbiakban nemcsak a repülőbalesetekért, hanem minden rendkívüli időjárási körülmény által teremtett veszélyhelyzetben szóba jöhető kártérítési felelősség szempontjából.

Az időjárási körülmények önmagukban - még ha valóban olyan rendkívüliek és kiszámíthatatlanok is, mint amilyenek a perbeli baleset idején voltak - nem vezethetnek az üzemeltető, illetve az üzemeltető felelősségbiztosítójának mentesülésére, mert ehhez az is szükséges, hogy az üzemben tartó kétséget kizáró bizonyossággal azt is igazolja, hogy a baleset megelőzése érdekében minden lehetséges eszközt igénybe vett, és ennek ellenére nem lehetett felderíteni előzetesen a veszélyt.

A Kovács Kázmér Ügyvédi Iroda vezetője szerint kétségtelen, hogy a magánrepülőn ez esetben olyan előjelző készülék, melynek használata lehetővé tette volna a veszély közvetlen közelében annak észlelését, nem volt. Ugyanakkor adat merült fel arra, hogy a viharveszély miatt a felszállást egy órával elhalasztották.

A vis major mellett is

Ezen tárgyi körülmények mellett a Kúria egyetértett a Fővárosi Ítélőtábla megismételt másodfokú eljárásban hozott azon döntésével, ami a repülőgép üzemben tartójának kártérítési felelősségét - a valóban vis maior-nak tekinthető rendkívüli időjárási körülmények mellett is - megállapította függetlenül attól, hogy az előjelző készülék használatát az ilyen méretű repülőgépeknél jogszabály kifejezetten nem tette kötelezővé.

Mégis jogszerűnek találták a kárigényt

Kovács Kázmér elmondta azt is, hogy a repülőgépek üzemben tartóinak az utasok halála és sérülése esetére is ma már a korábbinál szigorúbb kártérítési felelősségéről rendelkező Montreali Egyezményt ugyan már 1999. május 28-án az egyezményes országok aláírták, de a Magyar Köztársaság csatlakozási okmányának a letétbehelyezése csak a 2001-es tárgyi balesetet követően, 2004. november 8-án történt.

Ezért a szigorúbb szabályozás a 2001-es balesetre még nem volt alkalmazható, a bíróságok azonban a fenti indoklásra tekintettel a korábbi szabályozás alapján is jogszerűnek találták a kárigényt.