Új Ptk.: a közhatalom gyakorlásával és a jogalkotással okozott kárért való felelősség (2. rész)

Az új Polgári törvénykönyv önálló fejezetet szán az államigazgatási, illetve bírósági vagy ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősség szabályainak, immár közhatalom gyakorlásával okozott kár gyűjtőfogalma alá rendezve azokat, a joggyakorlat alapján eddig is ide tartozó közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősség szabályaival egyetemben - mondta el az [origo]-nak a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Rausch János elemzésének második részében rámutatott: a 2014. március 15-től hatályos szabályozás a közhatalom gyakorlásával okozott káron belül megkülönbözteti a közigazgatási jogkörben okozott kárt, valamint a bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárt. Emellett a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője külön kiemelte, hogy az új Ptk. indokolása jelentős változást hozhat a jogalkotással okozott kár megtérítése terén.

Dr. Rausch János az első részben (link) a hatályos Ptk. államigazgatási, illetve bírósági vagy ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősséggel kapcsolatos rendelkezéseit és a jelenlegi joggyakorlatot ismertette.

Új szűrő épül be a rendszerbe

A közigazgatási jogkörben okozott kár fogalmában a Kúria PK 42. sz. állásfoglalása és az irányadó joggyakorlat alapján a jogalkotó immár külön feltételként előírja, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kárt a közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozzák.

Emellett érdemi újítás, hogy közigazgatási jogkörben okozott kár esetén az érvényesíthetőséghez nemcsak a rendes jogorvoslatot, hanem a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát is ki kell meríteni. Ez a Kúria korábban ismertetett PK 43. számú állásfoglalása lapján komoly szűrő lesz, mivel a jelenlegi joggyakorlat alapján a közigazgatási per elvesztése esetén nem lesz érdemi lehetőség a kártérítési igény megítélésére.

Dr. Rausch János szerint az elévüléssel kapcsolatos, az előző cikkben ismertetett gyakorlat a bírósági felülvizsgálat kötelezővé tétele fényében meghaladottá fog válni, mivel nehezen elképzelhető, hogy egy akár több évig tartó közigazgatási per folytán elévüljenek a károsult igényei. A bírósági, ügyészségi, közjegyzői, illetve végrehajtói jogkörben okozott kár esetén a kárigény érvényesítésének az előfeltétele továbbra is csak a rendes jogorvoslat kimerítése.

Egyértelmű lesz, hogy ki vonható felelősségre

A jogalkotó ezen felül a gyakorlatban kialakult szabályok törvényi erőre emelésével egyértelművé teszi, hogy ki vonható felelősségre a közhatalom gyakorlásával okozott kárért. Közigazgatási jogkörben okozott kár esetén a közhatalmat gyakorló jogi személy felelős, azzal, hogy amennyiben e jogkör gyakorlója nem jogi személy, akkor az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv lesz felelős, amely keretében az eljárt szerv működik.

Bírósági jogkörben okozott kár esetén továbbra is az eljárt bíróság lesz a felelős azzal, hogy amennyiben az nem jogi személy, akkor az illetékességi területén működő jogi személyiséggel rendelkező bíróságot (ez jelenleg az illetékes Törvényszék) lehet perelni. Ügyészségi jogkörben okozott kár esetén változatlanul a Legfőbb Ügyészséggel szemben lehet pert indítani.

Az új Ptk. a vonatkozó joggyakorlat felhasználásával egyértelműbbé teszi a közhatalom gyakorlásával okozott kárért való felelősség szabályait és a polgári bíróságok leterheltsége fényében hasznos szűrőt épít be a rendszerbe a közigazgatási per, mint előfeltétel kötelező igénybevételével - emelte ki a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

A jogalkotással okozott kár jelenlegi gyakorlata

Dr. Rausch János szerint rendkívül lényeges változás, hogy a jogalkotással okozott kárért való felelősség tekintetében az új Ptk.-hoz fűzött indokolás szakít az irányadó bírói gyakorlattal, mintegy szabad utat engedve a jogalkotóval szembeni perek sokaságának

A jelenlegi bírói gyakorlat nem ismeri el a jogalkotással okozott kárért fennálló felelősséget. Arra a joggyakorlat szerint a közjog, az alkotmányjog szabályai vonatkoznak. A jogalkotással okozati összefüggésben álló károsodás nem hoz létre a jogalkotó és a károsult között polgári jogi (kötelmi) jogviszonyt (lásd EBH 1999.14), így a jogalkotó e tekintetben teljes immunitást élvez, amely még akkor is fennáll, ha az Alkotmánybíróság a jogszabályt hatálybalépésének időpontjára visszamenő hatállyal semmisíti meg (lásd KGD 1994.8, BH 1994.312).

Mindezek ellenére egy 2002-ből származó Alkotmánybírósági határozathoz fűzött különvélemény már kimondja, hogy az Európai Unió Bíróságának Frankovich-ítélete óta kialakított joggyakorlat alapján (lásd továbbá a Brasserie du pecheur , Factortame , Brittish Telecommunications és egyéb releváns ügyeket) az EU csatlakozás kapcsán szembesülnie kell a jogalkotónak az állami immunitás csökkenésével és a jogalkotással okozott károk megtérítésének kötelezettségével, bár mindezidáig erre nem került sor.

Az új Ptk. indokolása jelentős változást hozhat a jogalkotással okozott kár megtérítése terén

A szerződésen kívül okozott kárra vonatkozó általános jogelmélet szerint a jogellenes károkozással úgynevezett kárkötelem keletkezik a károkozó és a károsult között, ami kétség kívül sajátos, relatív szerkezetű, de mindenképp polgári jogi jogviszony, amelynek tárgya a kár közvetlen megtérítése. Ez önmagában kérdésessé teszi a jogalkotással okozott kárért való felelősséget jogviszony hiányára alapozott elutasító bírói álláspontot, azaz deliktuális alapon elvileg nem lehetne kizárt a jogalkotó felelősségének megállapítása.

A fenti okfejtéssel egyezően az új Ptk-hoz fűzött indokolás szerint (ami a jogalkotói szándékot, illetve jogértelmezést fejezi ki) azért nem szabályozza külön az új Ptk. a jogalkotással okozott kárért való felelősséget, mivel a jogalkotó azért az általános felelősségi alakzat (deliktuális felelősség) szerint felelős. Ezen jogalkotói jogértelmezés - hirtelen felismerve a kárkötelem mibenlétét - egyértelműen szembemegy a jelenlegi joggyakorlattal és utat nyithat a jogalkotással okozott károk megtérítésének mintegy elismerve az immunitás korlátait és az EU joggyakorlatából levezethető elveket - hangsúlyozta a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

A fentieket az is megerősíti, hogy az új Ptk-ban felsorolt kötelem-keletkeztető tények között szerepel a károkozás, így bár az új Ptk. alapján jogszabályból csak akkor keletkezik kötelem, ha a jogszabály is így rendelkezik és a kötelezettet, a jogosultat, valamint a szolgáltatást is meghatározza, egyértelmű, hogy jogalkotással okozott kár esetén nem maga a jogszabály, hanem az azzal okozott kár hozza létre a polgári jogviszonyt (kárkötelmet) a jogalkotó és a károsult között, azaz deliktuális alapon még a jogalkotó felelőssége is megállapítható.

A kártérítés megítéléséhez természetesen a jogellenességet is bizonyítani kell, ami jelen esetben az adott jogszabály alkotmányba és/vagy nemzetközi szerződésbe ütközését jelenti, miképp arra az új Ptk. indokolása is utal. Ehhez főszabály szerint az Alkotmánybíróság utólagos normakontrolljára, és/vagy előzetes döntéshozatali eljárásban vagy kötelezettségszegési eljárásban az Európai Unió Bíróságának döntésére van szükség.

Az átmeneti rendelkezések még váratnak magukra

Az új Ptk. 2014. március 15-én lép hatályba, azonban az átmeneti rendelkezéseit tartalmazó törvény még nem került elfogadásra. Az átmeneti rendelkezések ismeretének hiányában nehéz megjósolni, hogy a fenti változások hogyan hathatnak ki az új Ptk. hatálybalépése előtt okozott és/vagy bekövetkezett károk megítélésére.

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője szerint azonban a jogalkotással okozott kárért való felelősségre vonatkozó változások - mivel azok nem a törvény szövegében, hanem a jogalkotói jogértelmezésben vannak - valószínűsíthetően a hatálybalépés előtti esetekre is alkalmazhatók - főleg annak fényében, hogy a jogalkotó nem valami merőben új elmélettel ált elő, hanem a kárkötelem régóta meglévő elveit ismerte el a jogalkotással okozott károk tekintetében, amelyre már hosszú évtizedek óta sor kerülhetett volna.

Dr. Rausch János rámutatott: egy biztos, annak ellenére, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség új szabályai csökkenteni fogják a vonatkozó perek számát, a jogalkotással okozott kárért való felelősséggel kapcsolatos - jelenlegi ítélkezési gyakorlattal szembemenő - jogalkotói jogértelmezésre tekintettel a közeljövőben számos nagyobb horderejű per várható.