A rendszerváltás történelmi léptékű változásai mennyire formálták át a hazai ügyvédtársadalmat?
A kilencvenes évek nagy privatizációihoz szükséges volt a nagy, nemzetközi ügyvédi irodák tapasztalata, mert ilyen bonyolult, szerteágazó jogügyletekhez az akkor itt működő magyar ügyvédek az ismert történelmi, gazdasági okok miatt nem értettek. Ám az erőművek, az elektromos művek, a víz- és csatornázási művek privatizációs szerződései száz oldalnál kezdődtek, és ez csak egyetlen példa a szerződések összetettségére. A magyar jogásztársadalom tehát tanult, korábban egyébként például a részvényeket, a váltót, a hitelbiztosítékok új fogalmait tanulta, vagy azt, miképp is működik egy korlátolt felelősségű társaság, egy részvénytársaság.
Azok az ügyvédek, akik beszéltek nyelvet, elsősorban angolt, németet, fel tudták venni a lépést, és a nagy nemzetközi ügyvédi irodák alkalmazták őket, olyan fizetésekért, melyeket korábban az ügyvédség nehezen tudott elképzelni. A második kategóriába a nagyobb magyar ügyvédi irodákat tenném (magunkat is ide sorolom), akik azért vehettek részt számos ügyletben sikerrel, mert a külföldi cégek ragaszkodtak hozzá, hogy valamilyen módon a magyar jogi környezetben magyar ügyvédi irodák is álljanak mellettük.
A harmadik kategória a legnagyobb, ők a jogkereső közönség klasszikus kártérítési, házassági bontóperes, biztosítási és még számtalan egyéb ügyeit intézik. Ez a kilencvenes évektől indult és kialakult felosztás 2008-ig, a válság kezdetéig tartott, akkor ugyanis minden megváltozott, új időszámítás kezdődött, és magunk is szemléletmód váltáson mentünk keresztül, és kitörési lehetőségeket kerestünk.
Miben nyilvánult meg ez az új időszámítás?
A privatizáció nagy hullámainak lezajlása után még sok külföldi tőke érkezett be az országba, amely munkát adott az ügyvédségnek. A válsággal 2008-ban azonban egy olyan nem várt helyzet állt elő, hogy tőkebeáramlás helyett bizonyos értelemben megkezdődött a tőkekivonás. Csak az ingatlannal kapcsolatban elég annyit megjegyezni, hogy a forgalom leállt, a nagy ingatlan-befektetők nem vásároltak, fejlesztettek többet.
Ezt a válságot megérzik a nagy nemzetközi irodák, de náluk is jobban érzik a hazai tulajdonúak, illetve a harmadikként emlegetett legnagyobb csoport, akik a közvélemény által úgynevezett klasszikus ügyvédi tevékenységeket végzik. Összességében kicsit szomorúan mondhatom, a magyar ügyvédség nincs könnyű helyzetben.
Amikor a gazdasági válságot követően leállt az ingatlan-hitelezés, a közjegyzők például új tevékenységi formák felé nyitottak, és például nagyon sikeresen vették át a bíróságoktól és végzik a fizetési meghagyások kezelését. Milyen úton indulhat el a magyar ügyvédség?
Úgy gondolom, hogy új jogterületekben van kitörési lehetőség. Ilyen például a megújuló energia joga, a szélenergia, a napenergia, a bioüzemanyagokkal összefüggő jogi ismeretek, az erre kiképzett szakemberek (nálunk már két kolléga is sikeresen megszerezte a képesítést) a jövőt jelenthetik egy ügyvédi irodának. (Az Európai Unió célja, hogy teljes energiaszerkezetének 20 százaléka fenntartható forrásból kerüljön ki, és ennek érdekében erőfeszítéseit a tervek szerint a villamosáram-termelési és fűtési-hűtési ágazatra kívánja összpontosítani - a szerk.) Magam sem gondoltam volna, milyen komoly jogi szaktudást igényel egy szélerőművel kapcsolatos beruházás, amely nem csupán az új jogi ismereteket feltételezi, hanem a régieket is igényli, hiszen az erőmű például Szabó János bácsi mezőgazdasági területén van, sőt, újabb szomszédok is csatlakoznának, és rendezni kell a szolgalmi, a használati jogokat, miközben az önkormányzat is kvótát kér a termelt energiából. De a pénzügyi jogban is óriási lehetőséget látok a jogászok számára, a tőzsdéhez, a befektetési alapokhoz minden időben érteni kell, miként az adóhoz, a közbeszerzésekhez, az uniós joghoz.
Vagy, itt van az informatika, az internet, a telekommunikáció joga, megannyi új ismeret, terület és hadd említsek egy negyediket is: ez pedig a nemzeti források és az európai uniós források elosztásának joga. Sokan hiszik, bejön a pályázati pénz, a pályázatírók felsorakoznak, és valahogy majd megtörténik az elosztás. Ez egyáltalán nem így van, ezek a pályázati kiírások rendkívül összetettek. Először is, a nyeréshez önerő kell, ehhez ismernem kell az új hitelkonstrukciókat, ismerni kell a vállalatok szerkezetét, nem minden cég pályázhat ugyanazokra a vállalati kiírásokra. Még a pályázatírók sem tudják mindig, hogy mikor beszélhetünk úgynevezett kapcsolt vállalkozásról és a pályázni kívánók pontosan milyen kategóriába is tartoznak - nehogy jogszabályi akadálya legyen a sikeres kandidálásnak.
Az egyetemi képzés mennyiben követi ezeket a praktikus igényeket?
Az tény, hogy az elmúlt években jogász túlképzés volt, rengeteg helyen képeztek később komoly elhelyezkedési problémákkal szembesülő fiatal jogászokat. Ám a pályakezdő fiatalok között nagyon sok a tehetséges, törekvő, ők meg fogják találni a számításukat.
A Budapesti Ügyvédi Kamara által 1999.ben alapított Eötvös Károly-díjat a kiemelkedő szakmai tudású, felkészültségű kollégák kapják, akiknek életútja is például szolgál a jövő nemzedékének. Dr. Dessewffy Alice több mint negyven éve az ügyvédi pályán tevékenykedik, tagja a Joint Venture Szövetségnek, a Magyar Kínai Gazdasági Kamarának, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kínai Tagozatának, több cikke jelent meg a nemzetközi hírnévnek örvendő Euromoney folyóiratban. Személyén keresztül irodája 1992 év óta egyedüli magyar tagja a londoni központú MSI Global Alliance szervezetnek. |