Árvízjog (3. rész): mit tegyenek az épületeik bontására kötelezett tulajdonosok?

Az árvíz károsultjai gyakran szembesülnek azzal, hogy nem csak a vagyonukban keletkezett károkat kell rendezniük, hanem a veszélyessé vált épület azonnali bontására is kötelezik/kötelezhetik őket. Ha a bontásnak nem tesznek eleget, még nagy összegű bírságra is számíthatnak. A szabályok sajnos nem igazán veszik figyelembe a rendkívül súlyos helyzetbe került árvízkárosultak anyagi helyzetét és jogait - hívták fel az Origó figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Miként az első és második részben is jeleztük, Európa elsőszámú jogvédő szervezete az árvízhelyzetre való tekintettel június 13.-ától megnyitotta telefonos segélyvonalát, ahol jogászok fogadják és válaszolják meg az időjárási tényezők következményeként károsultak kérdéseit.

Az árvíz károsultjai gyakran szembesülnek azzal, hogy nem csak a vagyonukban keletkezett károkat kell rendezniük, hanem a veszélyessé vált épület azonnali bontására is kötelezik/kötelezhetik őket.

Ha a bontásnak nem tesznek eleget, még nagy összegű bírságra is számíthatnak. A szabályok sajnos nem igazán veszik figyelembe a rendkívül súlyos helyzetbe került árvízkárosultak anyagi helyzetét és jogait.

Az építésügyi jogszabály (1997. évi LXXVIII. törvény) lehetővé teszi a helyi önkormányzat építésügyi hatósági szervének, hogy bizonyos feltételek esetén az épületek lebontását rendelje el. Az állapotot felmérő statikusoknak azt kell megvizsgálniuk, hogy a sérült épület ebben a formájában az élet és vagyonbiztonságot veszélyezteti-e.

Amennyiben igen, akkor a jegyző bontásra kötelezést tartalmazó határozatot hozhat. A határozatban a hatóság indokolt esetben határidőt is tűzhet, bár az elterjedt gyakorlat szerint általában nem azonnali cselekményre kötelezik a lakókat.

A D.A.S. JogSzerviz szakértői hangsúlyozták: hasonlóan a többi építésügyi határozathoz, ha a bontásra kötelezésnek nem tesznek eleget, akkor jelentős mértékű bírság szabható ki.

A jogorvoslati lehetőségek

Jó tudni, hogy a határozat alapja csupán ténykérdés: az épület valóban veszélyezteti-e az élet és vagyonbiztonságot? Ezért illeték befizetésével fellebbezni lehet a határozattal szemben az illetékes hatóság előtt. Amennyiben annak határozata is kedvezőtlen, végső lehetőségként a II. fokú határozatot a bíróság előtt lehet támadni.

Tekintettel arra, hogy jelen esetben a helyi önkormányzat által megállapított tényállás az, amit az ügyfél vitathat, érdemes saját statikai szakvéleményt készíttetni, és azzal valószínűsíteni az igazát. A szakvélemény arra is jó, hogy ne valótlan alapon vegyük igénybe a jogorvoslati utat. Amennyiben a hatóság végrehajtást rendelt el, akkor mindenképpen érdemes a végrehajtás felfüggesztését kérelmezni a fellebbezésben.

A statikai szakvéleményben lényeges kérdés, hogy az épület állagmegóvása megoldható-e egyéb biztonsági intézkedéssekkel, vagy kizárólag a bontás vezethet eredményre. Az ügyfél által készített szakvélemény akkor megfelelő, ha a jelenlegi technikai fejlettségnek megfelelő módszerek alkalmazásával indokolja a bontás szükségtelenségét, ilyenkor a hatóság csak ezen módszerek szerinti átalakítások elvégzésére szólíthatja fel a tulajdonost - húzták alá a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Hírek vagy rémhírek?

Fontos leszögezni, hogy azoknál az épületeknél, ahol ténylegesen szükséges a bontás, egy bontási határozat nagy segítség is lehet, bontani ugyanis alapesetben csak engedéllyel lehet. Ilyenkor ugyanis a tulajdonosnak nem kell a bontási engedélyezés költségeit viselnie, mivel a hatóság már saját hatáskörben meghozta a döntést, így csak a bontás megtörténtéről kell értesíteni őket.

Nyilvánvaló hogy más a helyzet az egyes (rém)hírekben szereplő 5-10 napos bontási határidőkről, mivel ha ténylegesen léteznek is ezek az egyébként vitatható határozatok, az ellenük való fellebbezés mindenképpen indokolt - mondták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.