Az idei évben jelentős jogszabályváltozások történtek és történnek még a hazai és európai kozmetikai iparág résztvevői és így a fogyasztók életében is - mondta el az Origo-nak a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker és McKenzie Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi szakértője.
2013. március 11-én hatályba lépett a kozmetikai célú állatkísérletek teljes uniós tilalma, 2013. július 11-én pedig hatályba lép az új uniós kozmetikai rendelet, amely egységes szabályozást vezet be a kozmetikai termékekre valamennyi tagállamban.
Az állatkísérletek tilalma
Az Európai Unióban 2004, míg Magyarországon 2007-től nem végezhető kozmetikai késztermékekkel állatkísérlet, míg az összetevőkön, összetevő-kombinációkon 2009 óta tiltott az ilyen állatkísérlet. Az állatkísérletek végzésére irányuló tilalom mellett forgalmazási tilalmat is bevezettek az Európai Unióban, ideértve Magyarországon is. 2009 óta a késztermékek mellett az olyan kozmetikai termékek forgalomba hozatala is tilos, amely állatokon tesztelt összetevőt vagy összetevő-kombinációt tartalmaz.
A fenti tilalom alól a közelmúltig kivételt képeztek az unió területén kívül lefolytatott állatkísérletek, amelyek a kozmetikai termék emberi egészségre gyakorolt összetettebb hatásainak vizsgálatára irányultak. Ilyen "összetettebb hatásnak" minősül például a reprodukciós toxicitás, azaz a szexuális működésére és termékenységére gyakorolt káros hatás, vagy a toxikokinetika, azaz a toxikus anyagok testbe történő bejutásának, és az azok ottani további sorsának vizsgálata.
2013. március 11-től az Unió területén összetett hatások tekintetében sem lehet állatkísérletek eredményére hivatkozni, amennyiben európai közösségi szinten alternatív, azaz, az állatkísérletet helyettesítő módszer került hivatalosan elfogadásra.
Az állatkísérletek alternatív módszerekkel történő teljes kiváltása egyelőre nem megoldható, azonban az Európai Bizottság - sok esetben az iparág képviselőinek bevonásával - számos olyan projektet finanszíroz, amelyek célja alternatív vizsgálati módszerek kidolgozása - mutatott rá dr. Berekméri-Varró Réka.
Az új Kozmetikai Rendelet
Jelenleg Magyarországon a kozmetikai termékek biztonságosságát, a gyártás és a forgalmazás feltételeit a 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet szabályozza, amely a 76/768/EK Kozmetikai Irányelvet ülteti át a magyar jogba. Ezt az irányelvet azonban 2013. július 11-én felváltja az 1223/2009. (XI.30.) európai parlamenti és tanácsi rendelet a kozmetikai termékekről (a továbbiakban: Kozmetikai Rendelet).
A Kozmetikai Rendelet bizonyos rendelkezései már 2010 decemberében, illetve 2013 januárjában hatályba léptek. A rendeleti szabályozás előnye, hogy az a tagállamokban teljes egészében, közvetlenül alkalmazandó, nem kell átültetni a nemzeti jogba, ezáltal elkerülhetőek az eltérések a tagállamok között.
Az emberi egészség fokozott védelme
A Kozmetikai Rendelet célja, hogy a kozmetikai termékek belső piacon történő szabad mozgásának biztosítása mellett biztosítsa az emberi egészség fokozott védelmét. Ennek elérése érdekében a Kozmetikai Rendelet a kozmetikumok biztonsági értékelésére egységes követelményrendszert vezet be, és előírja, hogy csak olyan kozmetikai termék hozható forgalomba, amelyre vonatkozóan a Közösségben egy jogi, vagy természetes személyt "felelős személynek" jelöltek ki, aki biztosítja a Kozmetikai Rendeletben foglaltak betartását.
A felelős személy biztosítja, hogy a terméket biztonsági szempontból értékelték, illetve ő vezeti a termékinformációs dokumentációt, amely tartalmazza többek között a kozmetikai termék leírását, a termékről kiállított biztonsági jelentést, a gyártási folyamat leírását stb.
A Kozmetikai Rendelet a kozmetikai termékek forgalmazói vonatkozásában is számos kötelezettséget állapít meg, amelyek célja fogyasztók biztonságának biztosítása. A forgalmazók például kötelesek biztosítani, hogy mindaddig, amíg egy termékért felelnek, a tárolási, illetve szállítási feltételek nem veszélyeztetik a terméknek a jogszabályokban meghatározott követelményeknek való megfelelését.
Ha a kozmetikai termék kockázatot jelent az emberi egészségre, a felelős személy, illetve a forgalmazó is köteles egyrészt értesíteni azon tagállam hatóságát, ahol a kozmetikai terméket forgalmazzák. Másrészt mindkét fenti szereplő köteles a hatóságokkal - azok kérésére -, együttműködni a forgalmazott kozmetikai termék által okozott károk kiküszöbölése érdekében.
Szintén köteles a felelős személy, illetve a forgalmazó a súlyos nemkívánatos hatásokat azok előfordulása szerinti tagállam illetékes hatóságának jelenteni. Az adott tagállam illetékes hatóság pedig köteles értesíteni a többi tagállam hatóságait a nemkívánatos hatásról.
A hatékony piacfelügyelet érdekében a Kozmetikai Rendelet bejelentési kötelezettséget ír elő a Bizottság irányában a termékek forgalomba hozatalát megelőzően. A bejelentés keretében többek között azon tagállamokat is meg kell jelölni, ahol a kozmetikai terméket forgalomba hozzák. A Bizottság a részére szolgáltatott információt elektronikusan és haladéktalanul valamennyi illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja.
Kötelező bejelentés
A Kozmetikai Rendelet a nanoanyagok kozmetikai termékekben történő felhasználására is részletes szabályokat tartalmaz, figyelembe véve az ezen anyagok felhasználásával járó speciális veszélyeket. A nanoanyag olyan anyag, amelyben a fő alkotóelemek valamelyik mérete a méter egymilliomod részének az ezredrészétől a méter egymilliomod részének a tizedéig terjedő tartományban van. Az ilyen összetevők felhasználása az emberi egészségre kockázatosabb, hiszen kis méretük lehetővé teszi, hogy a véráramba bekerülve az emberi test összes szervébe eljussanak.
A nanoanyagot tartalmazó kozmetikumokra - a fentebb említett, általános bejelentési kötelezettségen túl - speciális bejelentési kötelezettség is vonatkozik. A felelős személy hat hónappal a tervezett forgalomba hozatal előtt köteles a Bizottságnak bejelenteni a nanoanyagokat tartalmazó kozmetikai termékeket, amely bejelentésnek tartalmaznia kell többek között a nanoanyag azonosítását, toxikológiai profilját, illetve az ésszerűen előre látható expozíciós körülményeket.
Azon kozmetikai termékek tekintetében, amelyeket a felelős személy már 2013. január 11. előtt forgalomba hozott, a felelős személy a bejelentési kötelezettséget 2013. január 11. és 2013. július 11. között köteles elektronikus úton teljesíteni a Bizottság irányában - húzta alá a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker és McKenzie Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi szakértője.
Fogyasztók tájékoztatása
A Kozmetikai Rendeletnek külön fejezete foglalkozik a fogyasztók megfelelő tájékoztatásával, és meghatározza, hogy melyek azok az információk, amelyeket a kozmetikai termék tárolóedényén, illetve csomagolásán kötelező feltüntetni. Ilyen információ például a felelős személy neve, címe, illetve a minőségmegőrzés ideje.
A fogyasztók megfelelő tájékoztatásának biztosítása érdekében a Kozmetikai Rendelet megköveteli, hogy a nanoanyag formájában jelen lévő valamennyi összetevőt egyértelműen fel kell tüntetni az összetevők listáján (ezen összetevők neveit a "nano" szó követi zárójelben).
A Kozmetikai Rendelet szerint a kozmetikai termékek címkézésekor, forgalmazásakor és reklámozásakor tilos az olyan megszövegezés, valamint az olyan elnevezések, védjegyek, képek és egyéb képi vagy más megjelölések használata, amelyek olyan tulajdonságok vagy funkciók meglétére utalnak, amelyekkel az adott termék nem rendelkezik.
A Kozmetikai Rendelet szerint egy olyan lista is bevezetésre kerül a közeljövőben, amely tartalmazni fogja a kozmetikai termékek vonatkozásában alkalmazott állítások alkalmazhatóságának kritériumait, figyelembe véve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2005/29/EK irányelv rendelkezéseit is. A Kozmetikai Rendelet július 11-ei hatályba lépésével egyidejűleg a 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet hatályát veszti - emelte ki végezetül dr. Berekméri-Varró Réka.