Vége a lánctartozásoknak, stabilizálódhat az építési tevékenység?

Egy közelmúltban elfogadott törvényjavaslat enyhítheti az építőipari társaságok működését évek óta nehezítő lánctartozások problémáját - hívták fel az Origó figyelmét a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői. A javaslat lehetőséget teremthet a tervezési, építési és kivitelezési tevékenységekkel kapcsolatos meglévő jogviták rövid időn belüli lezárására is.

A recesszió önmagában is súlyos problémát jelent az építőipari társaságok számára. Tovább nehezíti működésüket, hogy díjköveteléseik érvényesítése gyakran évekig húzódik és a perek befejezéséig a követelések behajthatatlanná válnak.

Konjunktúra idején a kieső bevételt más projektekkel még ellensúlyozni tudták a vállalkozók, azonban a válság sújtotta ágazatban a fizetés elmaradása gyakran működésképtelenséghez vezet.

Megoldást jelenhet?

A lánctartozások problémájának rendezésére egy közelmúltban elfogadott törvényjavaslat megoldást jelenthet a körbetartozások kialakulásának megelőzésével. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői kiemelték: a javaslat lehetőséget teremthet a tervezési, építési és kivitelezési tevékenységekkel kapcsolatos meglévő jogviták rövid időn belüli lezárására is.

Az új tervezet lehetővé tenné, hogy az építési vállalkozók vitás kérdések esetén egy új szakértői testülethez, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szerveződő Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez forduljanak.

Független szakértők vizsgálnák

A független szakértőkből álló szerv bármely szerződő fél megbízására vizsgálja majd a vállalkozói teljesítést és szakvéleményt állít ki arról, hogy a teljesítés megtörtént-e, illetve a szerződésnek megfelelő módon történt-e meg. Nem szerződésszerű teljesítés (pl. mennyiségi és minőségi hibák, hiányok, hiányosságok az épületben) esetén azt is megállapítja, hogy a szerződésben foglalt vállalkozói díj mekkora részét indokolt megfizetni.

Szakértői állásfoglalás kérhető a szerződés pénzügyi teljesítését biztosító bankgarancia, kezesség és zálogjog érvényesíthetőségével kapcsolatban is. A szakértői szervnek rövid időn belül, a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül döntést kell hoznia. Ez a határidő különösen bonyolult ügyekben legfeljebb újabb 30 nappal meghosszabbítható.

Rövidebb idő alatt születhetne jogerős határozat

A szakvélemény kiadása után 60 napon belül bármely fél bírósághoz fordulhat, az eljáró bíróság pedig a kiemelt jelentőségű perek szabályainak megfelelő alkalmazásával, soron kívül, és fő szabály szerint újabb szakértők meghallgatása nélkül dönt. A perben felmerülő szakkérdésekben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv ugyanolyan bizonyítási eszköz, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt igazságügyi szakértő terjesztené elő.

A gyakorlatban a fenti szabályok alkalmazásával a jövőben jóval rövidebb idő alatt születhetnének jogerős határozatok az építési tevékenységekkel kapcsolatos jogvitákban. Szintén hamarabb juthatnának a felek (vállalkozók, építtetők) az őket jogszerűen illető összegekhez/követelésekhez.

A körbetartozások elleni küzdelem jegyében várhatóan bevezetik az elektronikus építési naplót is, amely így átláthatóbbá és könnyebben ellenőrizhetőbbé válik az érintettek részére. A tervek szerint az alvállalkozói kifizetésektől indokolatlanul elzárkózó vállalkozásokkal szemben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyéb szankciókat alkalmazhat majd, az ilyen szankciókkal sújtott kivitelezőkről pedig nyilvántartást vezet - mutattak rá a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői.

Eredménytelen kísérlet

Nem vezetett a lánctartozások csökkenéséhez a 2007-ben bevezetett vállalkozói jelzálogjog intézménye. Ez alapján az építési vállalkozót a szerződéskötés pillanatától jelzálogjog illette meg a munkák elvégzésére szolgáló ingatlanon, méghozzá teljes díjkövetelése erejéig.

A jelzálogjog alapítását garanciális szabályok nem védték megfelelően, így a vállalkozót akár kisebb volumenű munkák (például: felújítások, vezetékszerelések) elvégzésekor aránytalan biztosíték illethette: akár az ingatlan árverésére is sor kerülhetett. Az Alkotmánybíróság a törvényi rendelkezést alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.