A törvénymódosítás - összhangban az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók védelme érdekében - rögzíti, hogy önmagában az a körülmény, hogy a munkavállaló a sajátos munkaidő beosztást lehetővé tevő külön megállapodást felmondja (ami például lehetővé teszi a napi 24, vagy a heti 72 órás munkavégzést készenléti jellegű munkakörben) nem szolgálhat alapul a munkavállaló munkaviszonyának munkáltató általi megszüntetéséhez.
Egyéb, nem ezzel összefüggő okból természetesen lehetséges a felmondás - jelezték a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.
Munkaidő és munkarend
A változások alapján a munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell azon szabályokat, mely szerint a munkaviszony megszűnésekor a munkavállalóval el kell számolni az esetlegesen az előírtnál több vagy kevesebb munkaidő teljesítése esetén.
Így tehát például, ha a munkavállaló munkaviszonya hónap közben szűnik meg és az előírt munkaidőnél az adott hónapban időarányosnál kevesebbet dolgozott, úgy a munkáltató követelheti a különbség megtérítését, melyet a munkavállaló munkabéréből levonhat.
A módosítás az Európai Bíróság újabb ítélkezési gyakorlatával összhangban [Bizottság kontra Egyesült Királyság (C484/04.) ügy] pontosítja a kötetlen munkaidő fogalmát. Eszerint a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedheti.
A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. Ezen pontosított szabály 2014. január 1-jén lép hatályba.
Apának járó szabadság
Az augusztusi változások alapján az apának a gyermek születése esetén öt munkanap pótszabadság abban az esetben is teljes egészében jár, ha munkaviszonya év közben kezdődött - mutattak rá a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.
Így ennél a szabadság típusnál az éves szabadság arányosításának általános szabálya nem alkalmazandó (például ha novemberben kezdődött a munkaviszonya, akkor is jár a teljes öt munkanap az adott évre, ha a gyermek november vagy december hónapban született).
Szabadság kiadása
A módosítás akként pontosítja a szabadság kiadásának szabályát, hogy a szabadságot úgy kell a munkavállalónak kiadni, hogy évente egy alkalommal legalább 14 napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól.
Ezen 14 nap egybefüggő időszak számítása során csak a kiadott szabadnapok, a heti pihenőnapok és a munkaszüneti napok vehetők figyelembe. A felek természetesen eltérően is megállapodhatnak, és a munkavállaló kérheti, hogy neki inkább több részletben, ne pedig egybefüggő 14 napban adják ki a szabadságot.
A törvénymódosítás pontosítja a szabadság kiadásának szabályát, mely a munkanapokra adható ki és a munkáltató számára választást biztosít arra az esetre, hogy egyenlőtlen munkaidő beosztás esetében is az általános szabályok alapján kívánja-e a munkavállaló számára kiadni a szabadságot.
Ez esetben a beosztás szerinti munkaidőtől függetlenül kell a szabadságra járó díjazást elszámolni. Azonban a munkáltató számára az a lehetőség is fennmarad, hogy a szabadságot a munkaidő-beosztáshoz igazodóan adja ki és órában számolja el, illetve tartsa nyilván.
Egyenlőtlen munkaidő beosztás szerint a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő beosztás szerinti heti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat. Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettség alól - húzták alá a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.
Ez utóbbi esetben a szabadságot órában és nem napban kell nyilvántartani. Ugyanezeket a szabadság kiadási szabályokat kell alkalmazni a betegszabadság kiadásánál is.
(A Munka törvénykönyvének augusztus elsejétől hatályos módosításairól szóló két részes összeállítás második részét hamarosan közöljük - a szerk.)