Az új Btk. felértékeli a nemzetközi tapasztalattal rendelkező büntetőjogászokat (2. rész)

Úgy tűnik, egyre inkább felértékelődhet a szakképzett, gazdasági büntetőjogi szakdiplomával is rendelkező, idegen nyelvet (vagy akár nyelveket) beszélő, nemzetközi jogban, akár a nemzetközi jogsegély értelmezésében is tapasztalatokra szert tevő büntetőjogászok szerepe az új Btk. hatályba lépésével - mondta el az Origó-nak a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője. Néhány büntetőper, így például az elhíresült Tobin-ügy, vagy annak inverze, a horvát szálon futó, MOL Nyrt-t is érintő eljárás egyaránt fontos jogi kérdéseket vethet fel, amelyeket jelentőségükre tekintettel kétrészes írásban elemez dr. Somos Zoltán, most a második részt olvashatják.

Az új Btk. teremtette lehetőség fényében a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény, valamint annak részletes szabályairól szóló 17/2001(XI.15.) KÜM. rendelet is tágabb teret biztosít külképviseleteinknek - mondta el a Jádi Német Ügyvédi Iroda szakértője.

A konzul, vagy a konzuli tisztviselő tevékenységében talán még fokozottabb segítséget jelenthet az így bajbajutott állampolgároknak, ha az adott ország joga ezt nem biztosítja. Természetesen ajánlhat és felveheti a kapcsolatot az adott országban tevékenykedő jogi képviselővel (ügyvéddel), akinek munkáját elősegítheti, támogathatja, sőt az új jogszabály értelmében a feljelentés megtétele akár hazánkban is megtörténhet a passzív személyi hatálynak megfelelően.

Érdekes kérdések

Érdekes kérdés lehet ekkor már a Magyarországon tevékenykedő jogi képviselő sértetti képviseleti feladatának ellátása is. Külföldön lefolytatott nyomozás esetében lehetőség mutatkozik a sértett hazája szerinti magánnyomozó igénybevételével gyűjtendő bizonyítékok megszerzésére is adott esetben.

A közös nyomozó csoportok létesítésének lehetősége, a büntetőeljárás átadása-átvétele, a kiadatás kérdésköre is új értelmet nyerhet az eddig hazánkban nem gyakorolt passzív személyi elv bevezetésének lehetőségével - hangsúlyozta dr. Somos Zoltán.

Magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye

Ugyancsak a magyar törvényt lehet alkalmazni a nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekményére vonatkozóan is kettős inkriminalizáció esetén, így a büntetőjogi felelősségre vonás kiadatás hiányában is biztosított.

Államelleni, vagy akár emberiesség és háborús bűncselekmények (pl. népirtás, apartheid) vonatkozásában is hasonló a helyzet, ha a bűncselekmény üldözését nemzetközi szerződés írja elő. Fontos megjegyezni, hogy az államelleni bűncselekmények esetén a kettős inkriminalizáció (azaz a mindkét ország által megkövetelt büntetendőség) sem követelmény.

A NATO elleni kémkedés esete

Kivételt képez e szabály alól például a NATO elleni kémkedés esete - hívta fel a figyelmet a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője. A legfőbb ügyész döntése ezen esetekben is mindig függvénye a büntetőeljárás megindításának, hiszen a döntés Magyarország nemzetközi kapcsolatait is érintheti.

A rendelkezések értelmében egyébként mind a külföldi állampolgár és mind a hontalan személy nem magyar állampolgárnak, míg a kettős, magyar állampolgárságot is viselő személy magyar állampolgárnak tekintendő a magyar törvények szellemében.

A MOL, a büntetőjog és a horvát szál

Dr. Somos Zoltán kifejtette: a MOL Nyrt-t is érintő büntetőjogi természetű kérdések kapcsán annyi elmondható, hogy amennyiben az idézés-igazságügyért felelős minisztériumok, majd az ügyészség igénybe vételével történő átadása nem magyar joghatóság alá tartozó ügyben történő kihallgatásra vonatkozik, az büntetőeljárási jogsegélyként, megkereséseként fogható fel.

Ennek nem teljesítése esetén az EU-s tagállamok viszonylatában európai elfogatóparancs kibocsátására is sor kerülhet, mely kötelezettséget jelent a tagállam számára, de klasszikus kiadatásként nem értelmezhető önkéntes hozzájárulás esetén úgynevezett egyszerűsített kiadatásra ("átadásra") kerül sor, ellenkező esetben az eljárás meghosszabbodik.

Bár például a nyomozás előzetes megszüntetése lehetővé teheti az eljáró bíróság (Fővárosi Törvényszék) részéről a kényszerintézkedés mellőzését. A kiadatás teljesítésének megtagadása pedig éppen ezen megszüntetést maga után vonó, a Magyar Köztársaság biztonságának (talán akár jogbiztonságának) veszélyeztetésére utaló hivatkozással válhat indokolttá.

Ha az eljárás ismeretlen személy ellen folyt, a megszüntetés kérdése, abból a végső jogi következtetések levonása esetlegesen a luxemburgi székhelyű Európai Közösségek Bírósága illetékességébe tartozhat - ugyancsak büntetőjogi szakemberek igénybevétele mellett. További problémát jelenthet az európai elfogatóparancs (mely nem tévesztendő össze a nemzetközi elfogatóparanccsal) alapján kiadott körözés folytán a SIS (Schengeni Körözési és Információs Rendszer) adatbázisába történő rögzítés kérdése, amely külföldi tagállamban akár azonnali elfogást is megalapozhat.

Felértékelődik a büntetőjogászok szerepe

Az egyébként jobbára nemzetközi trendeket is követő passzív személyi elv bevezetése az új Büntető törvénykönyvbe hasonlóan bonyolult megítélésű kérdéseket eredményezhet, így a jövőben érintheti akár Magyarország nemzetközi kapcsolatait is.

Összességében látható, hogy a 2013. július 1-jétől hatályos új büntető kódexünk érdekes jogi kérdéseket vetít előre, melyek a más jogszabályokkal történő együttes értelmezés tükrében új kihívásokat jelentenek a törvény alkalmazóinak, így többek között a jogi képviseletet akár védelmi, akár sértetti pozícióból is ellátó szakképzett ügyvédeknek egyaránt - mutatott rá végezetül a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.

További rendező jogforrások

Az új Btk. több rendelkezést is kihagyott és azokat a továbbiakban, vagy a Büntetőeljárási törvényünk (eljáró bíróságok illetékessége), vagy nemzetközi büntetőjogi jogsegélyegyezmények, adott esetben két-, vagy többoldalú szerződések rendezik.

A 2003. évi CXXX. tv. (2005. XI.23-tól hatályos) az EU tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szól, ez alkalmazandó az EU-n belüli tagországok vonatkozásában.

Az 1996. évi XXXVIII. tv. (1996. VII.15-től hatályos Nemzetközi Bűnügyi Jogsegély Egyezmény - Nbj. törvény.) már az EU tagországokon kívül eső országokkal történő viszony vonatkozásában alkalmazható. Ennek feltétele, hogy ne legyen élő nemzetközi szerződés az adott országok között (azaz nincs viszonosság), vagy ha van is, az bizonyos kérdéseket nem rendez.

Két bécsi egyezmény is rendezi a diplomáciai mentesség és konzuli kapcsolatok kérdését, az előbbi az 1965. évi 22. tvr., míg utóbbi az 1987. évi 13. tvr.