Egyezségi eljárás: a brüsszeli gyakorlat, az amerikai út és a magyar javaslat (2. rész)

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője a kétrészes írás első részében arról beszélt, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény küszöbön álló módosítása következtében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárása várhatóan sok tekintetben átláthatóbb és gyorsabb lesz. Dr. Tóth Tihamér a most olvasható második részben elemzi a brüsszeli gyakorlatot, az Egyesült Államokban alkalmazott megoldásokat és a magyar javaslatot.

Amikor 2008-ban Brüsszelben is bevezették az egyezség lehetőségét, a meghirdetett cél az volt, hogy a Bizottság gyorsabban és hatékonyabban tudja a kartellügyeket befejezni, ezzel is hozzájárulva az engedékenységi kérelmek miatt felhalmozódott aktakupac ledolgozásához - fejtette ki elöljáróban a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

A Bizottság széles mérlegelési jogkört tart fenn magának egyrészt annak meghatározására, hogy mely kartellügyekben enged meg vitarendezést, az eljárás alá vont vállalkozásoknak nincs "alanyi joguk" ilyen igénnyel előállni. A bizottsági invitálás nyomán a vitarendezési eljárást választó feleknek vitarendezésre irányuló hivatalos kérelmet kell benyújtaniuk vitarendezési beadvány formájában - húzta alá Dr. Tóth Tihamér.

Ebben részletesen, világosan és egyértelműen elismerik felelősségüket, továbbá megjelölik a bírság maximális összegét, amelyet úgymond hajlandóak elviselni. Ezt természetesen nem a feleknek kell előre kitalálni: a külvilág felé titkosan folyó vitarendezési megbeszélések során a bírság várható összegéről is egyeztetnek a Verseny Főigazgatóság vizsgálóival.

Könnyebbséget jelent a vitarendezési eljárás

A vitarendezési eljárás azért jelent könnyebbséget a Bizottság számára, mert nem kerül sor erőforrásokat lekötő iratbetekintésre, a kérelmezők eltekintenek a szóbeli meghallgatástól is (és várhatóan bírói jogorvoslatra sem kerül majd sor).

Mindezért cserébe a vállalkozás a bírság-iránymutatás alapján kiszabandó bírság összegének 10 százalékkal csökkentett mértékére számíthat, továbbá a bírság elrettentő hatása érdekében alkalmazott speciális növelés mértéke nem haladhatja meg a kétszeres szorzót. A vitarendezésért kapott bírságcsökkentés mértéke hozzáadódik az engedékenységi enyhítés összegéhez.

Brüsszeli példák

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője brüsszeli gyakorlati példákat említve utalt rá, hogy az első sikeres, tárgyalásos lezárású ügy a memória chipeket érintő DRAM kartell volt, ahol közel két évig tartottak az egyeztetések. Nem véletlen, hogy az ügy kapcsán tartott sajtótájékoztatón a versenyügyi biztos hangsúlyozta, hogy a közeljövőben hat hónap lesz az általános várható időtartam. Ebben az ügyben minden eljárás alá vont vállalkozás részesült a 10 százalék bónuszban.

Az állati takarmányfoszfát kartell volt pedig az első "hibrid" ügy: ekkor nem minden eljárás alá vont állt kötélnek, volt, aki beismert, akadt, aki tovább védekezett. Itt egy eljárás alá vont vállalkozás, miután értesült a várható bírság összegéről, inkább visszalépett az egyezségtől, s ő maradt a hagyományos eljárás egyetlen alanya.

A többiekkel szemben a Bizottság külön számon hozott határozatot, egy több évtizedes kartellért összesen 175 millió euró bírságot kiszabva. A külön utakat járó Timab végül 60 millió euró bírsággal zárta az eljárást, s természetesen (szemben a többiekkel) a Törvényszékhez fordult jogorvoslatért.

Az amerikai út

A tárgyalásos vitarendezésben kétségtelenül az USA rendelkezik a legtöbb tapasztalattal. Az amerikai ügyvédek szervezetének (ABA) antitröszt szekciója szerint a siker titka az eljárás bizalmas jellege, a bírság előre kalkulálhatósága és a kellően nagy büntetés enyhítés kilátásba helyezése, valamint hogy a tárgyalásba bocsátkozó vállalkozásnak nem kell egyéb súlyos, így különösen büntetőjogi és kártérítési következményektől tartania.

Dr. Tóth Tihamér kiemelte: az amerikai megközelítés abban mindenképpen különbözik az európaitól, hogy ott nem különül el élesen a kartelleket feldobókat jutalmazó engedékenységi (leniency) politika a tárgyalásos vitarendezéstől.

Az USA-ban vállalkozásonként eltérő lehet a pénzbüntetés csökkentés összege, figyelembe véve, hogy kinek a hozzájárulása milyen mértékben járult hozzá az eljárás gyorsabb befejezéséhez. Nem szabad azt sem feledni, hogy az USA-ban a bűnösség elismerése, s az ezzel együtt járó kisebb büntetés büntetőjogi keretek között, bírósági eljárásban történik.

A magyar javaslat

Az egyezségi eljárás nemcsak kartellek, hanem mindenféle versenykorlátozó megállapodás és erőfölénnyel való visszaélés esetében szóba jöhető megoldás lenne. Kulcspozíciót az eljáró versenytanács élvezne, a három vagy éppen öt versenytanácstag dönthetné el, hogy az eljárás vizsgálati szakaszának lezárása után, adott ügyben célszerű-e felkínálni az egyezség lehetőségét a vállalkozásoknak.

Aki nyitott a versenytanácsi ajánlatra, annak egyezségi nyilatkozatot kell tennie. Az egyezségi kísérlet pontos időtartama nem lenne jogszabályban meghatározott. A versenytanáccsal közösen kialakult álláspontot tükröző egyezségi nyilatkozat tartalmazná a jogsértés elismerését és a jogsértés körülményeinek leírását.

Dr. Tóth Tihamér szerint eddig nem ismert alkudozásoknak enged majd teret az az előírás, hogy jelezni kell az eljárás alá vont által maximálisan elfogadhatónak tartott bírság összegét anélkül, hogy a versenytanács a bírság várható mértékéről állást foglalna. A vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról is, hogy amennyiben az előzetes álláspont, illetve később maga a határozat tükrözi az egyezség tartalmát, úgy lemond az iratbetekintésről, nem fog tárgyalást kérni, és - ami még érzékenyebb - lemond a jogorvoslati jogról is. Az ügyvéd megjegyezte, hogy jóllehet a bírósági felülvizsgálat kikerülése Brüsszelben is vonzó megoldás volt eleinte, az európai szabályozás végül is elvetette ezt az opciót.

Tisztázandó kérdések

A beismerésért, s a hatóságot kímélendő eljárási garanciákról való lemondásért mindösszesen a tervezett bírság egységesen 10 százalékos csökkentése jár. Dr. Tóth Tihamér szerint ez az összeg valószínűleg nem elég magas ahhoz, hogy cserébe a vállalkozás lényegében minden védekezési, jogorvoslati eszközről lemondjon.

A francia, angol és amerikai példákban ennél jóval több, 20-35 százalék közötti bírságenyhítés vezetett a tárgyalásos eljárás-lezáráshoz. A magyar versenytörvényben a viszonylag "gyenge tartalmú" vagy későn beadott engedékenységi kérelem is járhat elvileg 20 százalékos csökkentéssel. A gyakorlatban erre nem nagyon van azonban példa, az engedékenység terén leginkább a teljes elengedés a vonzó, a felezés, harmadolás kevésbé.

További dilemma lehet, hogy tekintettel a bírsággyakorlat kiforratlanságára, nehéz előre megsaccolni a várható bírságot - még nehezebb azt megmondani, hogy a vállalkozás mekkora szankciót viselne el zokszó nélkül. A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint ilyen helyzetben a hatóságnak nemcsak a várható bírság összeget, hanem annak kiszámítási módját, lépcsőit is be kellene mutatnia az egyezségi eljárás iránt érdeklődőknek.

A tervezett megoldás teljesen a hatóság megítélésére bízná, mikor, kivel kezd egyezségi eljárásba. Nem igazán látni az indokát annak, hogy maguk a vállalkozások miért nem állhatnak elő ilyen igénnyel, akkor is, ha a végén nemleges választ kapnak. Elképzelhető, hogy a versenytanács csak akkor ajánlaná fel az egyezség lehetőségét, ha sziklaszilárd bizonyítékai vannak.

Ellenkező esetben a versenytanács egyezségi felajánlása éppen hogy furcsán hathatna, mintegy azt jelezve, hogy nem áll túl erős lábakon az ügy. Ezzel az eljárás alá vont vállalkozás inkább megerősítést kapna a további védekezésre, főleg, ha a beismerés ára csak tízszázaléknyi bírságenyhítés.

Kérdések a bírói jogorvoslatról és a kártérítési felelősségről

Továbbgondolásra érdemes probléma állhat elő a bírói jogorvoslatról való lemondással is. Mi történik akkor, ha az egyezséget nem vállaló, megbírságolt vállalkozások végül bíróság előtt nyernek? Az ítéletnek nincs ugyanis erga omnes hatálya: formailag az egyedüli egyezséget vállalt cég marad jogsértő (igaz némileg kisebb bírsággal), egyedül vele szemben lehet majd kártérítésért is perelni! - mutatott rá a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Ezt megoldaná, ha ő is felperes lehetne, még ha perbeli pozíciója ellentmondásos is lenne, hiszen a jogsértés elismerését már nem vonhatja vissza.

Fontos, a versenyfelügyeleti eljáráson túlmutató kérdés továbbá, hogy amennyiben a vétkesség elismerése írásos nyilatkozat formájában történik, annak jelentős büntetőjogi vagy kártérítési konzekvenciái is lehetnek, nem is beszélve a társaság vezetőinek tulajdonosokkal szembeni felelősségéről. Ezeket az adott esetben nagyon súlyos anyagi és erkölcsi kockázatokat még a jelenleg javasoltnál jelentősebb bírságenyhítés sem feltétlenül tudja ellensúlyozni.