A törvény indoklása szerint az alaptörvényének 2012. január 1-jei hatálybalépésével összhangban szükségessé vált az alaptörvény XXV. cikkének ("Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez"), valamint a panaszok és közérdekű bejelentések hatályos, töredékes szabályozásának összhangba hozatala.
Új jogintézmények létrehozására elsősorban a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény hatályon kívül helyezése kapcsán volt szükség. A közérdekvédelmi bejelentés intézménye indokolatlanul szűkre szorította a közérdekben fellépők és védelemre jogosultak körét.
Ez lényegében csak a szűken vett munkáltató-munkavállaló viszonyokra szorítkozott, miközben ennek következtében nem volt védelemre jogosult a volt munkavállaló, vagy éppen a kölcsönzött munkaerő. A törvény kapcsán tisztázatlan volt a csatlakozási törvényben szereplő közérdekű bejelentés, illetve a közérdekvédelmi bejelentés egymáshoz való viszonya is.
Az új rendszer központi eleme az állampolgárok közbizalmát élvező, alapvető jogaikat védő alapvető jogok biztosa, aki vizsgálhatja az állami szervek panasz-, valamint közérdekű bejelentés kezelési gyakorlatát.
Az elektronikus rendszer
A közérdekű bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik.
Az elektronikus rendszerben kezelt személyes adatokat kizárólag a közérdekű bejelentés kivizsgálása, valamint a közérdekű bejelentővel való kapcsolattartás céljából lehet kezelni, a rendszer a beérkezett közérdekű bejelentést automatikusan egyedi azonosítószámmal látja el.
A közérdekű bejelentők adatait mások nem ismerhetik meg, azok kizárólag az erre jogosultsággal rendelkező szervek részére adhatóak át. Ez elengedhetetlen a közérdekű bejelentés érdemi vizsgálatához, valamint a közérdekű bejelentővel való kapcsolattartáshoz.
A törvény egy speciális adatvédelmi szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a közérdekű bejelentést az elektronikus rendszer útján teszik meg. Ebben az esetben a közérdekű bejelentőre vonatkozó személyes adatok úgy anonimizálhatóak, hogy a közérdekű bejelentő személye ismert. Ez a megoldás biztosítja a közérdekű bejelentő védelmét abban az esetben, ha személyazonosságát valamilyen oknál fogva nem kívánja felfedni.
A bizalmi ügyvéd
A törvény német minta alapján (externer Ombudsman, Vertrauensanwalt) megteremti a közérdekű bejelentések fogadására és kivizsgálására szakosodott bizalmi ügyvéd jogintézményét. Ilyen típusú, háromoldalú megbízási szerződések megkötésére eddig is volt lehetőség, ugyanakkor a rendszer szélesebb körű működtetése érdekében garanciák biztosítása is szükséges.
A háromelemű jogviszonyban a megbízó (tipikusan egy gazdasági társaság) megbízza a bizalmi ügyvédet, hogy nevében eljárva fogadjon - a megbízóval kapcsolatos - bejelentéseket akár munkatársaitól, akár a megbízó külső partnereitől (pl. beszállító, alvállalkozó).
A bizalmi ügyvédi megbízás kiterjeszthető más jelzések (például: bejelentések, szabálysértések) fogadására is, ugyanakkor ezzel a lehetőséggel a magánszemélyek, az állami és helyi önkormányzati szervek nem élhetnek. A bizalmi ügyvéd összeférhetetlenségét garantálja, ha korábban a megbízójával nem állt szerződéses, illetve munkavégzésre irányuló jogviszonyban, továbbá ha e tevékenységére tekintettel a megbízón kívül mástól javadalmazást nem fogadhat el.
A bizalmi ügyvédeknek természetesen szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak és képzettségi feltételeknek kell megfelelniük, ugyanakkor munkájukkal szemben jogos társadalmi elvárás a magasabb szintű átláthatóság biztosítása. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a bizalmi ügyvéd alkalmazása nem kötelező, az csupán lehetőség marad.