Jogegységi határozatot hozott a Kúria a választottbírósági kikötésről

A Magyar Közlöny tegnapi számában megjelentek szerint a Kúria Jogegységi határozatot hozott a választottbírósági kikötések tisztességtelenségének kérdésében, a legmagasabb bírói fórum azért döntött így, mert felismerte, hogy a kérdésben a különböző bíróságok eltérő értelmezést alakítottak ki. Az október 15-én meghozott jogegységi határozat kimondja, hogy fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen - mondta el az Origónak a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.

A Polgári Törvénykönyv rögzíti, hogy a Ptk.-ban biztosított jogok bírósági úton érvényesíthetőek. E mellett a Ptk. annak lehetőségét is biztosítja, hogy a bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást kössenek ki - mutatott rá elöljáróban Dr. Gárdos Péter.

E lehetőségre tekintettel a választottbírósági kikötések széles körben elterjedtek, hiszen számos piaci szereplő az általános szerződési feltételeiben rögzítette, hogy a jogviszonyból fakadó viták kizárólag választottbírósági eljárásban érvényesíthetőek.

Kormányrendelet a fogyasztó szerződések tisztességtelen feltételeiről

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló európai uniós irányelvet átültető 18/1999. (II. 5.) kormányrendelet kimondja, hogy fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti.

A rendelkezést korábban többnyire úgy értelmezték a bíróságok, hogy a választottbírósági kikötés e szabály alapján nem tisztességtelen, hiszen e kikötések hatása ugyan egyik oldalról az, hogy a felek a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét, azaz a bírósághoz fordulás jogát kizárják, ezt azonban más vitarendezési móddal helyettesítik - hangsúlyozta a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.

Az új Polgári Törvénykönyv hatása

Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése során azonban a jogalkotó észlelte, hogy a magyar jogszabály hibásan ültette át az uniós irányelvet. Az irányelv ugyanis - a hazai jogszabálytól eltérően - úgy rendelkezik, hogy azon kikötések tisztességtelenek, amelyek kizárják vagy gátolják a fogyasztó jogainak érvényesítését peres eljárás kezdeményezése vonatkozásában, így különösen, ha a fogyasztót választottbírósági eljárásra kötelezik.

Ennek megfelelően az új Polgári Törvénykönyv, amely 2014. március 15-én lép hatályba, és amely kizárólag az ezt követően megkötött szerződésekre alkalmazandó, kifejezetten rögzíti, hogy tisztességtelen az a kikötés, amely kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót - emelte ki Dr. Gárdos Péter.

A Kúria jogegységi határozata

A választottbírósági kikötések tisztességtelenségének kérdésében azonban már a Ptk. hatálybalépését megelőzően várható változás. A Kúria, felismerve, hogy a kérdésben a különböző bíróságok eltérő értelmezést alakítottak ki, 2013. október 15-én jogegységi határozatot hozott. A jogegységi határozat kimondja, hogy fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen.

A jogegységi határozat mind a már megkötött szerződésekben szereplő választottbírósági kikötések, mind pedig a jövőben megkötendő szerződések kikötéseit érinti. A választottbírósági kikötés, hacsak azt a felek nem egyedileg tárgyalták meg, tisztességtelen - emelte ki a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.

A fogyasztót - mivel az uniós irányelv a fogyasztót kívánja védeni - e körben választási lehetőség illeti meg. Ha a tisztességtelen kikötés ellenére a választottbíróság előtt kíván eljárni, erre joga van. A fogyasztóval szerződő fél nem fog tudni arra hivatkozni a választottbíróság előtt, hogy a választottbírósági kikötés érvénytelen. Ha azonban a fogyasztó rendes bírósághoz kíván fordulni, akkor a tisztességtelenség tényét a bíróság hivatalból köteles észlelni.

Vissza fognak szorulni a választottbírósági kikötések

A bíróságnak e körben tájékoztatni kell a fogyasztót ezen szerződési feltétel tisztességtelenségéről, és felhívni őt, hogy kíván-e arra hivatkozni. Ha a fogyasztó a tisztességtelenségre nem kíván hivatkozni, a bíróságnak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania vagy a pert meg kell szüntetnie. Ha pedig a fogyasztó a bíróság felhívására hivatkozik a választottbírósági kikötés tisztességtelenségére, a bíróságnak a kereseti kérelmet érdemben kell tárgyalnia.

Mivel a jogegységi határozat valamennyi bíróság számára kötelező, a jogegységi határozat várhatóan a kialakult gyakorlat megváltozását fogja eredményezni, és a választottbírósági kikötések vissza fognak szorulni arra a körre, amelyre azt a jogalkotó eredetileg is szánta: a vállalkozások egymás közötti jogvitáinak fórumává - hangsúlyozta végezetül Dr. Gárdos Péter.