Korábban kezdődött és később ér véget az idei kilakoltatási moratórium

Az Országgyűlés döntése alapján a kilakoltatási moratórium az idén november 9-től 2014. április 30-áig tart – hangzott el a Végrehajtói Sajtóklub mai, első rendezvényén. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara vezetői azt is elmondták, hogy a tévhitekkel ellentétben a devizahitelekhez kapcsolódó végrehajtási ügyek száma az összes végrehajtási ügy egy százalékát tették ki az idei évben.

A téli kilakoltatási moratórium életbelépését a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara kezdeményezte több mint tíz évvel ezelőtt, a moratóriumot az 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 182/A paragrafusa szabályozza.

E szerint a végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Ezt az időpontot módosította a parlament által most, november 5-én elfogadott törvény.

Az adósoknak érdemes kihasználniuk az időt

Az Országgyűlés döntése alapján ugyanis a kilakoltatási moratórium 2014. április 30-áig tart. A moratórium kezdő időpontja december 1-jéről a módosító jogszabály kihirdetésének másnapjára változott, amelynek értelmében a moratórium kezdete november 9. Ez alatt az időszak alatt a kilakoltatások szünetelnek, azonban az ingatlan végrehajtási eljárásokhoz kapcsolódó ügyek intézése a megszokottak szerint tovább folyik.

A törvény alapján tehát időt nyernek például azok is, akiknek a közüzemi tartozásaik miatt indult el a végrehajtás, vagy akiknek az önkormányzat felmondta a bérleti szerződését. Így azonban az önkéntes teljesítéssel járó törvényi kedvezmények április 30-át követően már nem vehetők igénybe. Az adósoknak ezt az időt érdemes kihasználni arra, hogy a jövőbeni lakhatásukat megoldják.

Tévhitek a devizahitelekről

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara statisztikái alapján 2013 harmadik negyedévében a Kamarához beérkezett ügyek száma hasonlóan alakul a tavalyi év azonos időszakában képest. A végrehajtási ügyek többsége továbbra is „kis követelés”, ami nem éri el a százezer forintos összeghatárt, és mindössze 20 százalékban beszélhetünk 500 ezer forint feletti követelésről.

A tévhitekkel ellentétben a devizahitelekhez kapcsolódó végrehajtási ügyek száma az összes végrehajtási ügy egy százalékát tették ki az idei évben – hangzott el a hétfői sajtóbeszélgetésen.

Az úgynevezett „kis követelések” többnyire közüzemi tartozásból állnak össze: víz, áram, gázdíj, valamint mobilszolgáltatónál és parkoló társaságnál be nem fizetett tartozás. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara legfrissebb statisztikai adatai alapján idén mindössze 250-280 alkalommal került sor tényleges kilakoltatásra az ingatlanárverezést követően.