Nyilvános a Kúria határozata: ezt mondta a jogegységi döntés a devizahitelekről (1. rész)

A Kúria december 16.-i jogegységi határozatáról rengeteg vélemény jelent meg pro és kontra. Az Origó dr. Gárdos Istvánt, a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda partnerét kérdezte a ma megjelent teljes határozat ismeretében, a téma jelentőségére tekintettel háromrészes az írás, most az első részt olvashatja. A jogász szerint a jogegységi határozat jelentős bizonytalansági elemet számolt fel azzal, hogy kimondta a deviza alapú kölcsön jogszerűségét, és rámutatott arra, hogy az egyes esetekben a konstrukció érvényességének elfogadása mellett kell vizsgálni, hogy van-e valamilyen érvénytelenségre vezető körülmény. A Kúria ezzel, ebben a nagy társadalmi jelentőségű esetkörben, megerősítette a szerződés kötőerejének (pacta sunt servanda) elvét, amely szerint a szerződéseket a tartalmuknak megfelelően teljesíteni kell.

2013. december 16-án a Kúria Polgári Kollégiuma, a Kúria elnöke által vezetett jogegységi tanácsként eljárva, jogegységi határozatot hozott a deviza alapú kölcsön- és lízingszerződésekkel kapcsolatban a bírói gyakorlatban felmerült legfontosabb elvi kérdésekben. A Kúria a 6/2013. számú PJE határozat teljes szövegét december 23-án hozta nyilvánosságra, ennek ismeretében most már alaposabban lehet véleményt formálni, és megindulhat az érdemi szakmai vita – fejtette ki elöljáróban dr. Gárdos István.

A jogegységi határozat a bíróságokra kötelező, ezért várható, hogy a határozatban foglalt kérdésekben a bíróságok a továbbiakban egységesen fognak eljárni. Ennek nyomán tehát egyértelművé vált, hogy a bíróságok milyen válaszokat fognak adni a határozatban tárgyalt, a devizahitelekkel kapcsolatos jogviták megoldása szempontjából jelentős kérdésekre.

Ez határokat szab a jogi fantáziálás számára, és segíti a feleket abban, hogy reálisan meg tudják ítélni helyzetüket, jogi esélyeiket, így célszerűbben meg tudják választani a devizahitelekkel kapcsolatos problémáik kezelésének eszközét. Kérdés ugyanakkor, hogy a jogegységi határozat bármiben segíti-e a kormányt, amely idáig a jogi helyzet tisztázatlanságára hivatkozva halogatta a „devizahitelesek” korábban beharangozott megsegítését.

A deviza alapú hitel jogszerű volt

A Kúria határozata megerősítette azokat az eddig is többségben lévő bírósági állásfoglalásokat, amelyek szerint a deviza alapú hitel alapvetően jogszerű, ami azonban nem zárja ki azt, hogy esetenként előfordulhattak jogi hibák. Ez jelentős lépés a jogbiztonság erősítése irányába, hiszen az elmúlt időszakban nagy nyilvánosságot kaptak a deviza alapú hitel jogszerűségét alapvetően megkérdőjelező nézetek.

Fotó: Mudra László - Origo

Egyes politikusok és szakmabeli vagy magukat ilyennek feltüntető személyek– a Kúria döntésének fényében felelőtlennek minősíthető – nyilatkozatai a hitelfelvevők egy részét az adósság törlesztésének felfüggesztésére bátorította. A Kúria állásfoglalása alapján talán világossá válik mindenki számára, hogy a teljesítés megtagadása nem megfelelő út a hitellel kapcsolatos problémáik rendezésére.

A deviza alapú hitel érvényessége

A Kúria, hét kérdésre osztva, lényegében két kérdéskört járt körül: az egyik, hogy általánosságban érvényes-e a deviza alapú hitel szerződéses konstrukciója, a másik pedig, hogy mi a teendő akkor, ha valamilyen jogi hiba miatt az egyes szerződések mégis érvénytelenek. Korábban a bírói gyakorlatban és a sajtóban is megjelentek olyan nézetek, amelyek szerint a deviza alapú kölcsön valójában forint kölcsön, vagy nem is kölcsön, hanem valami jogilag „hibás termék”, tisztességtelen, színlelt vagy uzsorás ügylet, illetve az adósok becsapása.

A Kúria ezekkel az állításokkal szemben megállapította, hogy a deviza alapú kölcsön jogszerű megoldás, amelynek eredményeképp a hitel felvevője „devizában adósodott el”. Dr. Gárdos István hozzátette: a deviza alapú hitel azon a lehetőségen alapul, amelyet mind a jelenleg hatályos, mind pedig az idén februárban elfogadott és jövőre hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv kifejezetten megenged, hogy a szerződés a pénztartozást nem csak forintban, hanem bármely egyéb devizában is meghatározhatja. Ezt a gyakorlat régóta ismeri, az ingatlan bérleti szerződések esetében például szokásos, hogy a bérleti díjat euróban (korábban pedig német márkában) határozzák meg.

A Ptk. egyértelmű rendelkezése alapján az idegen pénznemben meghatározott tartozásokat Magyarországon forintban kell teljesíteni. Ez a szabály minden olyan esetben, amikor a felek nem kötötték ki azt, hogy a fizetés ténylegesen az adott devizában teljesítendő (az ilyen kikötést nevezzük effektivitási záradéknak). Alaptalanok tehát azok a vélekedések, amelyek szerint valami jogellenes trükk van abban, hogy a devizában meghatározott kölcsön folyósítására és törlesztésére forintban kerül sor.

Éppen ellenkezőleg, devizatartozások esetén ez a törvény által tipikusként meghatározott eset – mutatott rá dr. Gárdos István. Azt, hogy ez a magyar jogban bevett megoldás, mutatja, hogy van több olyan jogszabály is, amely – miközben, az Alaptörvénybe foglaltan, Magyarország hivatalos pénzneme a forint – devizában állapít meg fizetési kötelezettséget.

Ennek legfrissebb példája a Ptk.-ba idén nyáron beillesztett új 301/A. §, amely szerint bizonyos esetekben a késedelmesen teljesítő adósok, a késedelmi kamaton felül, kötelesek a jogosultnak legalább negyven eurónak megfelelő összegű költségátalányt is megfizetni. Tehát nem csupán a magánszemélyek szerződéseiben, hanem a magyar állam által alkotott jogszabályokban is találkozhatunk devizában meghatározott és forintban teljesítendő, azaz deviza alapú pénztartozással.

(A Kúria devizahitelekről hozott jogegységi döntésének szakmai elemzését hamarosan folytatjuk dr. Gárdos Istvánnal – a szerk.)