Önkormányzatok adósságrendezése: régi jogbizonytalanságot szüntetett meg az Ab

Régóta fennálló jogbizonytalanságot szüntetett meg az Alkotmánybíróság, amikor a közelmúltban hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek minősítette, és ezért megsemmisítette a helyi önkormányzatok adósságrendezéséről szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint az adósságrendezési eljárásban a hitelezők és az adós önkormányzat között létrejött egyezségre tekintettel az adósságrendezési eljárást befejező végzés ellen nincs helye fellebbezésnek - mutatott rá az Origónak a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Tomori Erika.

Az Alkotmánybíróság egy, a Kúria előtt folyamatban lévő jogvitában – a Kúria megkeresésére – a közelmúltban hozott határozatot a helyi önkormányzatok adósságrendezéséről szóló 2006. évi XXV. törvény („Hartv.”) alkalmazása során felmerült fenti kérdésben.

A konkrét ügy

Az alkotmánybírósági döntés alapjául szolgáló ügyben az adós önkormányzat az adósságrendezési eljárásban a hitelezői többségével egyezséget kötött, amelyre tekintettel az illetékes törvényszék az adósságrendezési eljárást végzéssel lezárta. A konkrét ügyben az önkormányzat egy adott hitelezői csoporton belül a hitelezői igények degressziós elvű kielégítését vállalta – emlékeztetett a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.

Ez a Kúria eljárását kezdeményező hitelező szerint sértette a Hartv. előírását, amely szerinti a hitelezői csoporton belüli feltételek nem lehetnek eltérőek, ezért az adósságrendezési eljárás jogellenes megszüntetésére hivatkozással rendkívüli jogorvoslatot kezdeményezett a Kúria előtt.

A Kúria döntése

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria – a felülvizsgálati kérelemről való érdemi döntés meghozatala előtt – elsősorban azt találta aggályosnak, hogy a Hartv. alapján még jogszabálysértő bírósági határozat esetén sincs lehetőség rendes jogorvoslatra az adósságrendezési eljárást befejező végzés ellen, ami az egyezséghez hozzá nem járuló hitelezők jogorvoslathoz való jogának aránytalan korlátozását jelenti – ismertette dr. Tomori Erika.

dr. Tomori Erika, a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda

A Kúria azt is kiemelte, önmagában az, hogy a Hartv. rendkívüli jogorvoslati lehetőséget biztosít, nem jelenti feltétlenül azt, hogy annak keretében hatékony jogorvoslat áll rendelkezésre. Ezen indokok alapján a Kúria az Alkotmánybírósághoz fordult és kérte a Hartv. fellebbezési jogot kizáró rendelkezése alaptörvény-ellenessége vizsgálatát és megsemmisítését.

Az Alkotmánybíróság álláspontja

A Hartv. támadott rendelkezése értelmében, amennyiben az adósságrendezési eljárásban az elfogadott egyezség megfelel a törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság az adósságrendezési eljárást végzéssel befejezi, amely kényszeregyezséget eredményez, és amely végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Az Alkotmánybíróság azért találta az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésébe ütközőnek a Har. 25. §. (3) bekezdés utolsó mondatát, mert álláspontja szerint az eljárást befejező végzés elleni fellebbezés kizárása a hitelezők jogorvoslathoz való jogának aránytalan korlátozását jelenti – emelte ki a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.

Tekintettel arra, hogy tartalmát tekintve a bíróságnak az egyezségi szakaszt követően hozott, eljárást befejező végzése a – kényszeregyezségnek számító - egyezség jóváhagyását jelenti, az az érintettek helyzetét, jogait lényegesen befolyásoló döntés, érdemi határozat, amely esetében a jogorvoslathoz való jog korlátozása az Alkotmánybíróság megállapítása szerint aránytalan mértékű sérelmet idéz elő.

Emiatt az Alkotmánybíróság a jogorvoslati jog kizárását tartalmazó rendelkezést – a Har. 25. § (3) bekezdés utolsó mondatát – alaptörvény-ellenesnek minősítette és ex nunc hatállyal megsemmisítette – mutatott rá dr. Tomori Erika.

További Ab-megállapítások

Emellett az Alkotmánybíróság azt is megállapította, nem felel meg az Alaptörvény fenti rendelkezésében biztosított jogorvoslathoz való jognak a Hartv. azon rendelkezése sem, amely alapján a bíróság az adósságrendezési eljárást befejező – immár nem jogerős – végzés Cégközlönyben való közzétételéről rendelkezik, mert az a még nem jogerős döntések kihirdetési kötelezettsége által a jogbiztonságot veszélyeztető, ellentmondásos helyzethez vezetne.

Ugyanakkor – a még nem jogerősen lezárt, folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokra tekintettel – az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés időleges hatályban tartása a jogbiztonság szempontjából kisebb veszélyt jelent, mint az azonnali megsemmisítés.

Emiatt – bár ez utóbbi rendelkezéseket is megsemmisítette –, azok megsemmisítésére pro futuro hatállyal, csak 2013. december 31. napjával kerül sor, azzal, hogy az Országgyűlés 2013. év végéig remélhetőleg megalkotja az Alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való jog biztosítását szolgáló szükséges rendelkezéseket – összegezte végezetül a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.