Dr. Szalóki Gergely, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda banki finanszírozással foglalkozó ügyvédje kifejtette: az új szabályozás részletesen rendezi a kezes helyzetét a kötelezett ellen indult csőd- vagy felszámolási eljárásban.
A csődeljárásban kapott fizetési haladék nem érinti a majd kezes kötelezettségét, ám a hitelezőkkel csőd- vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség esetén kérdéses, hogy a kezes kötelezettsége igazodik-e az egyezségben foglaltakhoz.
A kezes helyzete jelentősen változik
Jelentősen változik a kezes helyzete a kötelezett ellen indult csőd- vagy felszámolási eljárásban. Ilyen esetekben a kezes nem élhet a sortartási kifogással (azaz nem követelheti a jogosulttól, hogy először a kötelezettel szemben kísérelje meg behajtani a követelést). Ki lesz zárva a sortartási kifogás akkor is, ha a követelés behajtása a kötelezettől lényegesen megnehezül amiatt, hogy a kötelezett megváltoztatja lakóhelyét vagy székhelyét (például: más országba költözik).
A jogosult a sortartó kezessel szemben csak akkor léphet jelenleg fel, ha a végrehajtási eljárás eredménytelenül zárult le. Az új Ptk. enyhít ezen a szabályon: a jogosult már akkor is felléphet a kezessel szemben, ha a kötelezettel szemben vezetett végrehajtás ésszerű időn belül nem vezet eredményre. Az új Ptk. nem szabályozza, mi számít ésszerű időn belülinek, ezt majd a bírósági gyakorlatnak kell kimunkálnia - mondta dr. Szalóki Gergely.
Különleges szabályok fogyasztókra
Az új Ptk. különleges szabályokat nyújt a fogyasztók által vállalt kezességre, mellyel kifejezetten a fogyasztót védő szabályokat alkot meg.
Ezek a szabályok többnyire azt hivatottak biztosítani, hogy a fogyasztót megfelelően tájékoztassák a jogairól és kötelezettségeiről (ezt még a kezesség elvállalása előtt), a biztosított kötelezettség alakulásáról a kezesség tartalma alatt, illetve a kötelezett helyzetéről.
Nem csupán bank vállalhat garanciát
Garanciát ezen túl nem csak bank vállalhat, hanem bárki: ez az egyik legjelentősebb változtatás a garancia szabályozásában. Ennek köszönhetően a külföldön elterjedt anyavállalati garanciavállalásra is lesznek megfeleltethető szabályok.
A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője azonban felhívta a figyelmet, hogy a kezesség és garancia üzletszerű vállalása engedélyköteles tevékenység, így az anyavállalati garanciát nyújtók kötelesek lehetnek a Magyar Nemzeti Bank engedélyét kérni, amennyiben a garancianyújtás megfelel az üzletszerűség kritériumainak.
A garantőr jogai és kötelezettségei
A garantőr, aki a garanciát nyújtja, absztrakt kötelezettséget vállal, azaz a biztosított kötelezettségre tekintet nélkül vállal fizetési kötelezettséget. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kötelezett jogosult irányában fennálló esetleges kifogásait (azaz azt, hogy nem tartozik a jogosultnak, vagy nem annyival tartozik) nem érvényesítheti. Ezzel az új Ptk. követi a jelenlegi törvénykönyv megoldását.
Azonban az új Ptk. szabályozza azokat az eseteket, amikor nyilvánvalóan visszaélésszerűen hívja le a jogosult a garanciát (azaz úgy, hogy a kötelezett valójában (még) nem tartozik, vagy nem annyival tartozik, esetleg a kötelezettnek is van ellenkövetelése a jogosulttal szemben). Ebben az esetben a garantőr nem köteles teljesíteni a fizetési kötelezettségét, az esetleg így kifizetett összeget pedig visszakövetelheti – tette hozzá dr. Szalóki Gergely.