Az új Polgári Törvénykönyv egyik kiemelt újdonsága: a hitelbiztosítéki nyilvántartás

Idén 2014. március 15-én nem csupán az új Polgári Törvénykönyv, hanem az úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartásra vonatkozó új szabályozás is hatálya lép, amely nem csupán nevében, hanem tartalmában és funkciójában is újdonságot hoz a zálogjog megalapítására vonatkozó jelenlegi szabályokhoz képest – hívta fel a figyelmet a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Zrónik Edina.

Némi késéssel ugyan, de a Magyar Közlöny 2013. december 18-i számában megjelent a sokak által várt hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény, amely, - az új Ptk.-val összhangban – minden bizonnyal jelentősen átalakítja a jelenlegi zálogjogi szabályozást.

Az új nyilvántartás célja

A hitelbiztosítéki nyilvántartás célja, hogy az ingatlanon, a lajstromozott ingókon (például: repülőgép, hajó) és a lajstromba vett jogokon (például: szabadalom, védjegy) kívül más, nem lajstromozott vagyontárgyakon alapított zálogjogokról is információt szerezhessen a nyilvánosság, és ez által azok elzálogosítását harmadik személyek is felismerhessék.

Az új törvényi koncepcióban a hitelbiztosítéki nyilvántartás hitelesen azt tanúsítja, hogy a nyilatkozatot tevő a nyilvántartásban rögzített időpontban és tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett – húzta alá a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője. Ezen túlmenően azonban semmilyen jog, tény vagy szerződés fennállását nem bizonyítja vagy tanúsítja.

A jogalkotó rögzíti, hogy aki sérelmezi a nyilvántartás adatait, a nyilatkozatot tevőt perelheti, aki felel a nyilatkozat valósággal egyezőségért és az abban szereplő adatok helyességért. Az új törvény egy megdönthető vélelmet is felállít: ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásban rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozatról vélelmezni kell, hogy azt a nyilatkozatot tevő tette a nyilvántartásban rögzített időpontban és tartalommal.

Az új hitelbiztosítéki nyilvántartás az úgynevezett perszonálfólium elvére épül. Így kötelezettekként nyilvántart: zálogjogokat és egyéb “biztosítéki jogokat” (például: tulajdonjog-fenntartás, faktoring, lízing).

A nyilvántartás tartalma

A jelenlegi zálogjogi nyilvántartással szemben – amely csak a nem lajstromozott ingókon alapított jelzálogjogokat és a vagyont terhelő zálogjogot tartalmazza – a hitelbiztosítéki nyilvántartás kiszélesíti a bejegyezhető jelzálogjogok körét: azokat a zálogjogokat fogja rögzíteni, amelyek nem ingatlanon, és nem lajstromba vett ingóságon, jogon vagy követelésen (például: bankszámla- vagy vételár-követelés, kezességből fakadó követelés) állnak fenn.

Dr. Zrónik Edina, a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda

További újdonság – ismertette dr. Zrónik Edina -, hogy az új Ptk. szerinti tulajdonjog-fenntartás, faktoring és lízing szerződés megkötésének tényét, valamint a kötelezettek/adósok személyét is a hitelbiztosítéki nyilvántartásban kell majd bejegyeztetni.

A nyilvántartásba vételi eljárás

A jelenlegi zálogjogi és az új Ptk. szerinti hitelbiztosítéki nyilvántartás között az egyik lényeges különbség a nyilvántartás vezetésének módjában van. Az eredeti elképzelések szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartás egy személyes közreműködést nem igénylő, tisztán elektronikus rendszer lett volna. Ehhez képest az elfogadott törvény „visszacsempészi” a közjegyzőt a rendszerbe: a hitelbiztosítéki nyilvántartásba a felhasználóként történő regisztráció iránt kérelmet kell benyújtani, és a regisztráció előfeltétele a közjegyzők előtt történő személyes megjelenés azonossági nyilatkozat megtétele céljából.

Vagyis, csak az a regisztrált felhasználó lesz jogosult arra, hogy egy internetes felületen, elektronikus úton – formanyomtatványban – tett nyilatkozatban (hitelbiztosítéki nyilatkozat) maga jegyezze be a zálogjogot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, aki közjegyző előtt azonossági nyilatkozatot tett.

A hitelbiztosítéki nyilatkozat fő típusai a következők: zálogjogosulti nyilatkozat, zálogkötelezetti nyilatkozat, eladói nyilatkozat a tulajdonjog-fenntartással történt eladásról, faktori nyilatkozat, valamint lízingbeadói nyilatkozat.

A Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője szerint fontos eleme a szabályozásnak, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás bejegyzéseit, illetve az abból való törléseket bárki térítésmentesen, elektronikus eszközök igénybevételével személyazonosítás nélkül megtekintheti.

Hasonlóan a jelenlegi zálogjogi nyilvántartáshoz, az új szabályozásban is törvényi monopóliumot kap a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) a hitelbiztosítéki nyilvántartás vezetésére: a MOKK működteti azt az informatikai alkalmazást, amely lehetővé teszi a hitelbiztosítéki nyilatkozatok megtételét, nyilvántartását és a nyilvántartásba történő betekintést (www.mokk.hu).

Adatközlési és regisztrációs teher

Az új szabályok ugyanakkor komoly adatközlési és regisztrációs terhet is jelentenek a finanszírozási ügyletekben szereplő felek (így különösen a pénzügyi intézmények) részére: a zálogjogosultnak minden alkalommal 30 napon belül külön nyilatkoznia kell, ha a zálogkötelezett a kötelezettség törlését kéri.

Ha a jogosult ezt a rendelkezésre álló határidőn belül elmulasztja, a kötelezett kérelmére törlik a zálogjogot – figyelmeztetett végezetül dr. Zrónik Edina.