D.A.S. JogSzerviz: ezek a devizaszerződés-perek tapasztalatai

A bírósági gyakorlat eddigi alakulását vizsgálva az a tapasztalat, hogy önmagában a törlesztő részletek összegének emelkedése nem tekinthető jogellenesnek, ez ugyanis a bíróságok álláspontja szerint a devizahitelezés alapvető sajátosságából ered – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői. Dr. Fésü Gizella és Tóth Sándor rámutattak: a bíróságok eddigi ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve az jelenthető ki, hogy az igazságszolgáltatási fórumok nem állapítottak meg olyan jogsértést, amely a jelzálogalapú devizában elszámolt kölcsönszerződés teljes érvénytelenségét, avagy semmisségét vonná maga után.

A bírósági gyakorlat eddigi alakulását vizsgálva ezzel összefüggésben elmondható, hogy önmagában a törlesztő részletek összegének emelkedése nem tekinthető jogellenesnek, ez ugyanis a bíróságok álláspontja szerint a devizahitelezés alapvető sajátosságából ered.

A D.A.S. JogSzerviz szakértői leszögezték: a bíróságok eddigi ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve nem állapítottak meg olyan jogsértést, amely a jelzálogalapú devizában elszámolt kölcsönszerződés teljes érvénytelenségét, avagy semmisségét vonná maga után. Ám általánosságban az is elmondható, hogy vannak reményre okot adó állásfoglalások, amelyek a fogyasztók bizonyos hátrányoktól történő mentesülését megalapozhatják.

Szerződés egyoldalú módosítása

Ez a jelenség leginkább a kamat, a kezelési költség és a hiteldíj bank általi egyoldalú megváltoztatásában nyilvánul meg. Az egyoldalú szerződésmódosítással összefüggésben állapította meg a Pécsi Ítélőtábla, hogy egy szerződési feltétel akkor minősülhet átláthatónak (transzparensnek), ha rendelkezései rögzítik, a kikötéssel élő fél milyen feltételek esetén és milyen mértékben háríthat át további terheket a fogyasztóra.

Fotó: Mudra László - Origo

A jóhiszeműség és a tisztesség követelménye ugyanis megkívánja, hogy a feltétel alkalmazója ne követeljen a maga számára a módosításra megfelelő korlátok nélkül okot adó felhatalmazást. Az egyoldalú szerződésmódosítás az adóst a bíróság szerint teljes bizonytalanságban, egyúttal kiszolgáltatottságban tartja.

Ráadásul az eltérés az adósok számára csak negatív lehetett, a szerződésmódosítási okok listája kedvező környezeti változás esetén nem kötelezte a bankot az adós számára kedvező feltétel módosításra – húzták alá a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Árfolyamrés, amely a THM összetevői között nem szerepel

Az árfolyamrés az a különbözet, amely abból áll elő, hogy a bank a kölcsönösszeg folyósításakor vételi árfolyamon, míg a törlesztéskor a számára kedvező eladási árfolyamon számol. A két árfolyam közötti különbözetről több bíróság állapította meg, hogy olyan költséget jelent, amelyet a szerződésnek a THM összetevők között szerepeltetni kellene.

Ha a fenti követelmény nem teljesül, úgy előfordult már, hogy a bíróság megállapította a szerződési feltétel semmisségét. Meg kell azonban jegyezni, hogy egy legutóbbi OTP elleni perben a Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy az érvénytelenség kiküszöbölhető azzal, hogy az árfolyamrés mértékét legfeljebb 0,5 százaléknyi értékben határozta meg.

Ezt az értéket meghaladó árfolyamrést a bank köteles visszafizetni, amely összeg általában minimális a hitel összegéhez képest. Dr. Fésü Gizella és Tóth Sándor hangsúlyozták, hogy az árfolyamrés (sajnos) nem azonos az árfolyam különbözettel. Vagyis az árfolyam különbözetre a bank sajnos jogszerűen igényt tarthat a legutóbbi bírósági ítéletek alapján is.

A Kúria jogegységi határozata

A Kúria a sok, egymásnak ellentmondó ítélet hatására hozott egy jogegységi határozatot, amely iránymutatást ad az ítélkezési gyakorlatnak. A jogegységi határozatban Magyarország legfőbb bírói testülete a következő fontosabb kérdésekben foglalt állást.

A deviza alapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait is.

Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt a Kúria álláspontja szerint nem tekinthető semmisnek, mert nincs olyan elem, ami a semmisséget megalapozhatná: így nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem is színlelt szerződés.

A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében azért nem értékelhető, mert az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kellett volna fennállnia.

A deviza alapú hitelszerződéseknél az vizsgálandó, hogy a pénzügyi intézmény a jogszabály alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségének eleget tett-e. A tájékoztatási kötelezettségnek pedig az árfolyamváltozás lehetőségére, és arra kellett kiterjednie, hogy annak milyen hatása van a törlesztő részletekre – hangsúlyozták a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Amiben nem született állásfoglalás

Fentiek mellett a Kúria egy másik fontos kérdésben egyelőre nem foglalt állást. Ez pedig a deviza alapú hitelszerződések egyoldalú módosítása jogszerűségének kérdésköre. Erről a kérdésről előzetes döntéshozatali eljárás keretében először az Európai Bíróság dönt majd.

A fenti, általános tájékoztatást követően ki kell hangsúlyozni, hogy a devizakölcsön szerződéseket érintő egyes ügyekben a szerződési feltételek meghatározása bankonként, időszakonként és ügyfélcsoportonként jelentősen eltérhetett, ezért jogellenességet mindig csak az adott szerződés ismeretében lehet feltételezni.

A szerződések alapos megvizsgálását követően elképzelhető, hogy fel lehet ismerni olyan lehetőségeket, amelyek eséllyel megragadhatóak a bank elleni pereskedésben, általános érvénnyel azonban sajnos nem mondható, hogy egy, a bank ellen indított per biztosan pozitív érdemi eredményre vezetne – mondták végül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.